A Quaestor ügyében egyelőre az ügynek nincs gyanúsítottja. Közben a Buda-Cashnél előzetes letartóztatásba került 3 ember. A kényszerintézkedés 30 napra szól, a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva.
A politika is megszólalt az aktuális ügyekben, a kormányszóvivő és a Fidesz, valamint az ellenzéki pártok is nyilatkoztak.
A Fővárosi Törvényszék szerint jelenleg nem állapítható meg a Buda-Cash ügyében felmerült 60 milliárd forintos hiány oka - közölte Bánáti János ügyvéd az MTI-vel. A Fővárosi Törvényszék szerdán határozott védence, Tölgyesi Péter, a Buda-Cash egykori vezetőjének előzetes letartóztatásáról, és a döntés szóbeli indoklásában hangzott el, hogy az eljárás jelenlegi stádiumában nem megállapítható a 60 milliárd forintos hiány oka - ismertette az ügyvéd. A bíróság szerint jelenleg nincs adat arra, hogy a gyanúsítottak jogellenesen eltulajdonították volna a sértett bankoktól a pénzt. Egyelőre nem tudható, hogy a hiányzó összeg milyen okból, mikor és milyen körülmények között tűnt el, ennek oka például rossz gazdasági döntés is lehetett. A jelenlegi gyanú arra vonatkozik, hogy az ismeretlen időben létrejött hiány leplezésére fiktív adatközlések és fiktív számlákon fiktív tranzakciók történtek - mondta az ügyvéd.
Szerdán a Népszabadság számolt be arról, hogy fiktív személyhez köthető számla segítségével tömte a Buda-Cash évek óta a brókercégnél már a '90-es évek végén jelentkező lyukakat. Az egyik fiktív főszereplő Karácsony Miklós, aki január 30. és február 2. között 62 milliárd forint értékben vásárolt diszkont kincstárjegyeket a Buda-Cash-nél vezetett számlájára.
A bíróság elsősorban az eljárás megnehezítésének, másrészt szökés, elrejtőzés veszélye miatt rendelte el három gyanúsított előzetes letartóztatását. Tölgyesi Péter és két társa fellebbezett a kényszerintézkedés elrendelése ellen. Bánáti János elmondta: védence tagadja bűnösségét a vagyon elleni bűncselekményben, a számviteli fegyelem valótlan adatközlésen alapuló megsértését azonban - amely szintén szerepel a gyanúsításban - elismeri.
A Quaestor csoport egyes tagjaira vonatkozik ugyan a Befektető-védelmi Alap (Beva) védelme, de a Quaestor Financial Hrurira Kft. nem tagja a Befektető-védelmi Alapnak - mondta az InfoRádiónak Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója. Szerinte a jelenlegi helyzetben azok a cégek, amelyek tisztességesen és korrekt módon működnek, azoknak is megnehezül a helyzetük. Szólt arról is: a Beva 13 milliárdos vagyona várhatóan nem fogja fedezni a Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítását.
A Quaestor cégcsoportból két olyan cég van, amely a Beva-nak a tagja; ez a Quaestor Értékpapír Zrt. és a Quaestor Alapkezelő Zrt., a többi nem - mondta az InfoRádiónak Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója. Eez a két társaság ugyanazt a védelmet élvezi, mint az összes többi tag. Így ha ezek a cégek az ügyfelek vagyonát nem tudnák esetleg kiadni, akkor ugyanolyan eljárást folytatnának le, mint a Buda-Cash-nél.
Arra a kérdésre, tudják-e már azt, hogy a Quaestor vagyonából mekkora az a rész, és mekkora az az ügyfélkör, amely és akik a Beva védelme alá esnek, Farkas azt mondta: ismeretei szerint a felügyeleti eljárás még nem tart ott, hogy meg tudnák állapítani, hogy ilyen típusú veszély van a Quaestornál. "Ennek megfelelően nekünk sincsenek pontos adataink róla, illetve nem néztük meg, milyen lehetne a veszélyeztetett ügyfélkör. Hiszen minden információ hiányában teljesen felesleges lenne előre vetíteni valamilyen botrányt".
Egyelőre a kötvénykibocsátással kapcsolatos problémákról derültek ki információk, illetve tudjuk, hogy folyik a vizsgálat a Quaestornál és várjuk az eredményét. Nagyon bízunk benne, hogy olyan típusú problémák nem merülnek fel, amelyek a Buda-Cashnél előálltak - tette hozzá Farkas.