Eszerint egy önkéntes pénztár azt kérdezte meg a jegybanktól, hogy nem lehetséges-e, hogy valahogy kiterjed Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) biztosítása a pénztár azon - a pénztár által vezetett egyéni egészségszámlákat magába foglaló fedezeti tartalékban nyilvántartott - tagi vagyonára, amely egy időközben felszámolás alá került hitelintézetnél nyitott számlán volt.

A bajba került pénztár az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993-as XCVI. törvény (Öpt.) több rendelkezésére hivatkozva azt az álláspontot képviselte, hogy az OBA-biztosítás és kártalanítás kiterjed az egyéni egészségszámlákon nyilvántartott tagi vagyonra is, mely a felszámolás alá került hitelintézetnél nyitott pénzforgalmi számlán lett elhelyezve. Véleménye szerint ugyanis a ez a pénz nem tekinthető a pénztár vagyonának és így a pénztár betétjének sem.

Az MNB állásfoglalásában alaposan körbejárta a kérdést és arra jutott, hogy

  • az így elhelyezett pénzt a pénzforgalmi törvény alapján a pénztár betétjének minősül, márpedig az egészségpénzárak pénzforgalmi számláján elhelyezett összegre nem terjed ki az OBA által nyújtott biztosítás.
  • bár 2015. július 3-től hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) több helyen is módosult, ám ez a pénztár ügyét nem érintette. Ez az MNB szerint amiatt releváns, hogy amennyiben a jogalkotó az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak betéteire kiterjesztette volna az OBA által nyújtott biztosítást, úgy az MNB megvizsgálta volna azt, hogy e módosítás mikortól lép hatályba.
  • Az MNB elemezte a kérdést a tagi megtakarítások szempontjából is. Itt arra jutott, hogy egy pénztári befektetését nem az egyes tagok, hanem pénztári befektetési instrumentumokként helyezik el. A tagok tulajdonosi minősége kizárólag a pénztár és a tagok belső jogviszonyában irányadó, a pénztár és harmadik személyek jogviszonyában azonban nem. Így emiatt sem vonatkozhat a betétre az OBA-garancia.

A nyilvánosságra hozott dokumentumban nem szerepel sem a pénztár, sem a felszámolás alá került pénzintézet, de jó eséllyel meg lehet őket tippelni.

Még március 3-án jelentette be ugyanis az MNB, hogy 180 napra kifizetési tilalmat rendelt el a Honvéd Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztárnál és a Pro V1ta Első Magyar Kiegészítő Egészségpénztárnál a pénztártagok egyéni egészségszámláit érintő fedezeti alapokra. A lépés oka, hogy a Honvéd a DRB Bankcsoporthoz tartozó BRB Buda Regionális Bank Zrt.-nél, a Pro V1ta Egészségpénztár pedig a BRB-nél és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.-nél tartotta pénztári vagyonának jelentős részét. Csakhogy mindkét bank ellen időközben felszámolás indult, a védett betétesek pedig az OBA kifizette.

Márpedig az 1996 óta működő a Honvéd Egészségpénztár 2,5 milliárd forintos vagyonának nagyobbik részét, 1,8 milliárdot tartott a Buda-Cash mellett működő DRB Bankcsoportnál. Ezzel a pénztár 28 ezer kliense - többségükben katonák, illetve 1200 titkosszolgálati dolgozó - került fel a károsultak listájára. Június közepén pedig kiderült, hogy a kormány nem akarj mentőövet dobni, ugyanis nem támogatták azt a költségvetési módosítót, amely szerint 1,8 milliárdot kapna az egészségpénztár.