Ismét népszerű a tbsz: nem osztoznak a kisbefektetők a nyereségen az állammal

A tavalyi rekorderedmény után az idén is hatalmas profit várhat a hazai brókercégekre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett féléves adatai alapján. A befektetési vállalkozások az idei első félévben 9,55 milliárd forintos adózott eredményt értek el, 31 százalékkal többet, mint tavaly, pedig már a 2020-as év is kiválóan sikerült az ágazat számára. A hektikusan mozgó tőzsdei árfolyamok láttán ugyanis sokan vásároltak részvényeket a mélyponton, és adták el a papírjaikat, amikor felment az árfolyam, ezek a tranzakciók pedig mind pénzt hoznak a brókercégeknek. 

Az első hat hónap számaiból úgy tűnik, mindenki tőzsdézni kezdett. A befektetési szolgáltatásokból származó bevétel a cégeknél 62 százalékkal emelkedett 229 milliárd forintra. Tavaly kilenc hónap alatt sem szedtek össze ennyi bevételt a befektetési vállalkozások. A ráfordítások azonban még ennél is nagyobb mértékben nőttek, 210 milliárd forintra. A kereskedelmi tevékenység bevételei tették ki a forgalom döntő részét, csaknem 202 milliárd forintot az első félévben, ezek 64 százalékkal bővültek. A bizományosi tevékenység bevétele 28 százalékkal nőtt 17,5 milliárd forintra.

Tovább nőttek a fizetések

A kiadásokon belül megemlítendő, hogy mintegy 25 százalékkal emelkedtek a személyi jellegű ráfordítások, vagyis a brókercégeknél még tovább nőttek az egyébként is magas fizetések. Van miből bért emelni, a statisztika szerint a cégeknek rengeteg pénzük van, a saját tőkéjük az egy évvel ezelőttinek a kétszeresére, több mint 62 milliárd forintra nőtt, a tőkemegfelelési mutatójuk is magas, márciusban meghaladta a 47,5 százalékot. Június végi adatot nem tesznek közzé a cégek uniós szabályozás miatt, legközelebb szeptember végén jelentik majd az MNB-nek, mekkora a tőkemegfelelési mutatójuk. 

A tőzsdék történelmi csúcson vannak, ez pedig a brókercégeknél lévő értékpapír-állományt is csúcsra repítette. Június végén 4446,4 milliárd forintnyi értékpapír volt az ott vezetett számlákon, 35 százalékkal több, mint tavaly félévkor. A befektetési szolgáltatók közül a brókercégek voltak azok, amelyeknél a legnagyobb mértékben nőtt az ügyfélszámlákon lévő vagyon, a bankoknál csupán 13, a fióktelepeknél 18 százalékos növekedést mértek. 

Az új befektetők is jellemzően a brókercégeknél nyitottak számlát. A befektetési vállalkozásoknál az első félév végén már csaknem 292 ezer értékpapírszámla volt, 32 százalékkal több, mint 12 hónappal korábban. A többi befektetési szolgáltatást végző intézménynél, a hitelintézeteknél és a fióktelepeknél szinte alig volt növekedés. Az is kiderül azonban az adatokból, hogy a brókercégek ügyfelei tartják átlagosan a legkisebb összeget a számláikon, nagyjából 15 millió forintnyi megtakarítással rendelkeznek. A bankoknál vezetett értékpapírszámlákon átlagosan 22 millió, míg a fióktelepeknél lévőkön 187 millió forint van. 

Haldoklik a NYESZ

Az adókedvezménnyel támogatott értékpapírszámlákon belül a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) népszerűsége tovább csökkent. A nyesz-ek száma az idén 100 ezer alá került, június végén 98,5 ezer ilyet vezettek a szolgáltatók. A nyesz-t a negyedik nyugdíjpillérnek is szokás nevezni, és komoly adókedvezmény jár rá. Az adóévi friss befizetések után 20 százalék, maximum 100 ezer forint személyi jövedelemadó igényelhető vissza, emellett kamatadó-mentes a megtakarítás. Az adó-visszatérítésnek azonban egy másik felső határa is van, a törvény szerint összesen legfeljebb 280 ezer forint igényelhető vissza a nyesz-szel együtt a pénztári befizetések és a nyugdíjbiztosítások után, vagyis ha valaki a két utóbbinál maximálisan kihasználja a 150 ezer, illetve 130 ezer forintos kedvezményeket, akkor a nyesz után már nem kaphat visszatérítést. 

A nem egészen 100 ezer nyesz-számlából 23 ezret vezetnek a brókercégek, ezeken június végén 95,8 milliárd forint volt, alig 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és ez valószínűleg az árfolyamok emelkedésével magyarázható. 

A tartós befektetési számlák (tbsz) száma is csökkent az elmúlt években, ami azzal magyarázható, hogy a legnépszerűbb értékpapírrá a magyar állampapír vált, amelynél nincs jelentősége annak, milyen értékpapírszámlán tartja az ügyfél. Az állampapírok hozama ugyanis kamatadó-mentes, így a tbsz-nek nincs előnye a normál számlákkal szemben. 

Újra érdekessé vált a TBSZ

A járvány hatására azonban sok kisbefektető fordult a kockázatosabb értékpapírok felé, ez pedig felértékelte a kamatadó-mentességet is. A tbsz-eknél van egy gyűjtőév, azt követően, ha három éven át nem veszi fel valaki a megtakarítását, 10 százalékosra mérséklődik a 15 százalékos kamat- vagy árfolyamnyereség-adó, öt év után pedig nulla százalékosra csökken a kulcsa. 

Az olyan, árfolyamukat megsokszorozó papírok esetében, mint például a Tesla, amelynek az árfolyama 2020 közepén még 200 dollár körül volt, az idén januárban pedig már a 900-zal kacérkodott, valószínűleg nem mindegy a kisbefektetőknek, hogy a nyereség 15 százalékát le kell-e adniuk az államnak. 

A tbsz-ek száma is csökkent az elmúlt években, de tavaly már nyitottak néhány ezer számlát, az idén pedig fordulat látszik a piacon. Az év elején a lejáratok miatt 253,5 ezerre csökkent az ilyen számlák száma, de június végén már 265,5 ezret tartottak nyilván. Ebből 86 ezret a brókercégek vezettek. Hogy főleg kockázatos részvények vannak az ilyen számlákon, azt jelzi, hogy a tbsz-eken lévő vagyon megugrott az elmúlt évben, a teljes piacon 12,7 százalékos növekedést mértek, de a brókecéges számlákon csaknem 26 százalékkal nőtt a megtakarítások értéke. Egy átlagos tbsz-en több mint 13 millió forintot tartottak a brókercégek ügyfelei.