Naponta hetvenmillió forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni az orosz embargó miatt a magyar agrárágazat. Az év végéig a kár meghaladja a 10 milliárd forintot - és egyelőre semmi jel utal arra, hogy 2015-ben megszűnne vagy enyhülne az orosz beviteli korlátozás. Az embargó a 3 milliárd eurós magyar agrárkivitel csupán tíz százalékát érinti, ám a kiesés nagyon nehéz helyzetbe hozta a magyar agrárágazatot és -feldolgozóipart - összegzett a Napi.hu kérdésére Budai Gyula. A miniszteri biztos elmondta: idén februárban a szomszédos országokban felbukkanó sertéspestisre hivatkozva már megtiltották a magyar sertéshús importot az oroszok, majd mire elvégezték a magyar beszállítócégek akreditálását és azok elkezdhettek volna ismét szállítani, jött az embargó.
A beviteli korlátozás hatásait állami felvásárlással és új piacok felderítésével igyekszik csökkenteni a magyar kormány, amelynek az eredményei már látszanak. A legnagyobb veszteséget elszenvedő ágazatokban - gabona, hús, zöldség-gyümölcs - más-más eszközöket lehet alkalmazni a kárenyhítésre. Az idei rekord almatermés negyedét, mintegy 200 ezer tonnát vásárolt fel az állam s az ebből készült sűrítmény továbbértékesítéséről már előrehaladott tárgyalások folynak nagy üditőitalgyártó cégekkel. A szintén jó termést elért gabonaágazat alternatív piacokra tudott értékesíteni: a szlovák és román cégek a korábbi éveknél jelentősebb mennyiséget vásároltak - részben a már ott működő magyarországi cégek leányvállalatain keresztül.
A baromfiból és vízi szárnyasokbók készült termékeknél azonban nagyobb veszteség várható. A vezető cégek - Gallicoop Zrt., Hungerit Zrt. - ugyanis kifejezetten az orosz piac igényei szerinti árukat állítottak elő, s ezeket másutt nehezen lehet eladni. Az embargó miatt az Gallicoop exportja 60 százalékkal csökkent idén, a Hungerit kacsa- és libatermékekből származó 6,1 millió eurós árbevétele pedig 1,8 millió euróval csökken, de érzékeny veszteségek érik a Pick Szeged Zrt.-t, a Kométa 99 Zrt.-t és a Gyulahús Zrt.-t is. Budai szerint ugyanakkor optimizmusra ad okot, hogy e cégeknak már van az orosz egészségügyi szabályok szerinti akkreditációja - szemben a nyugat-európai üzemek jelentős részével -, így az embargó feloldását követően szintre azonnal elindíthatják exportjukat Oroszországba.
Korábban reális veszélynak látszott, hogy az embargó nyomán a nyugat-európai árufelesleg egy része nyomott áron a magyar piacon köt ki. A feldolgozott élelmiszereknél a dömping elkerülésére a mezőgazdasági tárca a nagy hazai áruházláncok képviselőivel tárgyalt - eredményesen. Ezek ígéretet tettek több magyar termék vásárlására és forgalmazására - itthon és külföldön is. Ezt korrektül be is tartották - ismerte el a miniszteri biztos. A külföldről "beszivárgó" árufelesleg egy részét pedig a NAV és a Nébih közreműködésével sikerült "lekapcsolni".
A kormányzat továbbra is aktívan keres új piacokat a magyar agrártermékeknek - erősítette meg a kormánybiztos. Ehhez a közelmúltban megnyílt magyar kereskedőházakat is fel akarják használni, kétoldalú tárgyalásokat folytatnak az érintett országokban. Ígéretes piacnak látszik Szlovákián és Románián kívül Szerbia, Montenegró és a Fehéroroszország is.