A Liszt Ferenc Repülőtéren a forgalomnövekedéssel párhuzamosan évről évre fokozódott a környéken élők elégedetlensége. Elindult egy reptérbővítő óriásprojekt, amelynek összköltségét korábban 225 milliárd forintra becsülték, és amelyet az Európai Beruházási Bank (EBB) 200 millió euróval (mai árfolyamon majdnem 74 milliárd forinttal) finanszíroz – írja a Telex.

Erről a finanszírozásról született most olyan döntés a bank panaszkezelési mechanizmusa révén, ami a panaszt benyújtó szervezetek értelmezése szerint a maradék pénz (teljes összeg mintegy harmada) folyósítását leállítják.

Legalábbis addig, ameddig a Budapest Airport nem tesz eleget bizonyos kötelezettségeinek, amelyek a reptér kapacitásnövelését eredményező projektelemek, beruházások együttes környezeti hatásának előzetes értékelését a beruházó be nem nyújtja a banknak.

A panaszkezelési mechanizmus továbbá elvárja, hogy a beruházó választ adjon a környékbeli (és úgy általában a budapesti) lakosok életminőségével kapcsolatos aggodalmakra. A reptér szerint ugyanakkor ez nem a finanszírozás felfüggesztése, „az EBB csupán új eljárásjavaslatot fog megfogalmazni a repülőtéri beruházásokra vonatkozóan”.

Két civil szervezet arra jutott: a nagyszabású reptérfejlesztési projekt hitelének jóváhagyásakor az Európai Beruházási Bank több fontos szempontot figyelmen kívül hagyott. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület (KLKE) álláspontja szerint nem készült értelmezhető hatásvizsgálat azt érintően, milyen következményekkel jár a bővítés a klíma, a zajhatás és légszennyezettség terén, illetve a környéken élők véleményét sem csatornázták be kellőképpen a folyamatba.

A Budapest Airport az alábbi nyilatkozatot tette az ügyben:

Az említett EBB vizsgálat az EBB saját belső eljárásait vizsgálta a Budapest Airport beruházásai kapcsán.

A jelentés nem tartalmi, csupán eljárásbeli kifogásokat állapított meg.

A Budapest Airport a hivatalos panaszkezelési mechanizmus kezdetétől külső szereplőként vett részt a folyamatban, és teljes mértékben együttműködött, minden szükséges információt, dokumentumot rendelkezésre bocsátott. (Az eljárás egyébként nem kivételes vagy különös abból a szempontból, hogy jelenleg is számos európai országban zajlik hasonló vizsgálat EIB beruházások kapcsán.)

A Budapest Airport Zrt. valamennyi fejlesztése és beruházása a hatályos jogszabályoknak és törvényi előírásoknak megfelelően, a magyar hatóságok által kiadott engedélyek alapján valósult meg, illetve valósul meg a jövőben is. A fejlesztések során a környezetvédelmi hatóság minden esetben bevonásra került, kiadta a szükséges jóváhagyásokat, és a beruházásokhoz szakhatóságként hozzájárult.

Így meg kívánjuk erősíteni, hogy a Budapest Airport minden munkálat és beruházás során az engedélyezési előírásokat betartotta, a vonatkozó magyar jogszabályok és előírások alapján szükséges összes engedély birtokában volt.

Az EBB 200 milliós hitelkeretéből a Budapest Airport eddig 124 millió eurót hívott le. A lehívott hitelösszeg 50 százalékban fedezte többek között a B oldali utasmóló, a Cargo City, valamint az új poggyászosztályozó csarnok megvalósítását.

Az EBB a vizsgálatot követően eljárásjavaslatot fog megfogalmazni a repülőtéri beruházásokra vonatkozóan, amelyet a Budapest Airport számára megküld. Ez az eljárásrend tartalmazni fogja többek között az egyes beruházásokra vonatkozó egyeztetési szintet, továbbá egy új előírást arra vonatkozóan, hogy a beruházások környezeti hatásait a jövőben milyen módon kell elemezni és értékelni.

Értelmezésünk szerint az EBB a finanszírozást nem függeszti fel - közölte az üzemeltető.