A fővárosi cégek legtöbbje kiskirályságként működött eddig - mondta a Népszavának adott interjújában Walter Katalin, a Budapesti Városüzemeltetési Holding vezetője -, ám ez nem jelenti azt, hogy a vezetők teletömhették a zsebüket. A menedzser szerint ugyanis egy önkormányzati cég vezetése félig-meddig karitatív cselekedet, a nagy kihívások mellé a piacihoz, de még az állami vállalatokhoz mérten is jóval kevesebb fizetség jár - esetenként alig fele.
Egyik vállalatot sem fenyegeti csőd, de mindegyikre súlyos csapást mér a járvány, a válság és a kormányzati elvonások. Az elmúlt évek sikersztorijának számító gyógyfürdők például 12 milliárd forint bevételkiesést kénytelenek elkönyvelni, ott tavasz óta gyakorlatilag krízismenedzsment zajlik. Ebben a pénzügyi présben muszáj lesz hozzányúlni az évtizedes tabukhoz és modernizálni - figyelmeztet Walter Katalin.
Szépen hangzik, hogy a közbeszerzések révén a közpénzek felhasználása átláthatóbb és hatékonyabb lesz, de a jelenlegi jogszabályi környezetben nagyon nehéz közbeszerzéseken keresztül elérni ezeket a célokat - folytatta a cégvezető. Bonyolítja a helyzetet, hogy minden piaci logika azt diktálja, hogy a fővárosi társaságok ne külön-külön indítsák a hasonló tárgyú beszerzéseket. Emellett bizonyos feladatokat, például marketing, IT felesleges cégenként elvégezni és megfizetni. Ha ezeket egy-egy központba szervezzük, akkor olcsóbbá lehet tenni a működést.
Nem az a cél, hogy mamutot építsenek, hanem hogy átalakítsák ezeket a részben még mindig államszocialista nagyvállalatként működő cégeket. A menedzser azt tekinti sikernek, ha észrevesz egy feleslegesnek tűnő 40 milliós tételt az üzleti tervben és azt törlik. Ha sikerül elérni, hogy a Főtáv ne nyomtassa ki több száz példányban az üzleti jelentését, ha már egyszer fenntartható városról beszél a főváros vezetése, vagy ha a cégek végre befejezik a borzalmas műanyag reklámajándékok tömkelegének vásárlását.