A budapesti közbringa rendszert, a Mol Bubit a fenntartó fővárosi közlekedési vállalat, a BKK vezetői sikeres dologként kommunikálták, ám valójában kevés sikertelenebb projektje lehet a fővárosnak - írja a G7. A 2014-ben tervezett és a valódi forgalom összehasonlításából az derül ki, hogy az első évben még sikerült hozni a számokat, azóta viszont növekedés helyett mélyrepülés következett. Tavaly már a korábban tervezett bérlésszám ötödét sem sikerült elérni a MOL Bubi kerékpárokkal.

Hiába látszott, hogy nincs igény a rendszerre, évről évre újabb tízmilliókat szántak a bővítésére. Így ma már a kezdeti 1100 kerékpár közel duplája, 2071 érhető el, miközben a dokkolóállomások száma 76-ról 156-ra nőtt. Ezért még durvább visszaesést mutat, ha az egy biciklire jutó napi bérléseket nézzük. 2014-ben még minden Bubi kerékpárt átlagosan naponta kétszer kibéreltek, 2019-ben csak minden második biciklit mozdítottak meg naponta.

Kapcsolódó

A veszteséget az adófizetők fizetik. 2018-ban 300, 2019-ben pedig a G7 becslése szerint 640 forintjába került a budapesti adófizetőknek minden egyes MOL Bubival megtett út. És ez csak az évente termelődő veszteség, a beruházás költsége nincs is benne. A napi 933 bubis út azt jelenti, hogy minden tízezredik utazás bubis Budapesten. Mivel a felhasználók jó része alapvetően közösségi közlekedés vagy gyaloglás helyett használja a kerékpármegosztókat, nincs környezetvédelmi hatásuk sem.

Ezzel szembeállítható, hogy a főváros a közösségi közlekedés évi 1,6 milliárd utazására 105 milliárd forintot költ, így ott egy utazásra 66 forint támogatás jut. Így ennek a sokszorosát fordítják egy elhanyagolható, a felhasználók által egyre inkább került rendszer fenntartására.