Nem maradt visszhang nélkül a számítógép-utalvány alternatív felhasználását boncolgató korábbi cikkünk. Ebben a Puebla Kft. által forgalmazott, az szja törvényben nevesített adómentes juttatást megtestesítő utalványról volt szó, amelyet a munkaadó korlátlanul biztosíthat munkavállalójának. Az érdekesség nem is ez - elvégre nem ad havonta egy számítógépre valót egyetlen munkaadó sem a cafetéria keretben -, hanem az, hogy a munkavállaló az utalványt vissza is válthatta a kibocsátónál névértéken vagy kicsivel az alatti értéken. Ezzel pedig lehetőség kínálkozott arra, hogy nagyon kis terheléssel - csak az utalványforgalmazónak kell némi jutalékot fizetni - lehessen akár jelentős összegeket is kifizetni a munkavállaló számára.

A társaság lapunknak eljuttatott közlése szerint az utalvány kibocsátásával semmi szabálytalant nem tett a Puebla, csak megpróbált innovációt vinni a rendszerbe, s szerinte itt szó sincs trükkről. Megjegyezték, hogy a társaság egy sor utalványt kibocsát és számos munkaadóval áll kapcsolatban. Ezeket természetesen sem korábbi, sem jelenlegi cikkünkben nem vitatjuk - az utalványok kibocsátása és forgalmazása szabályos és mindenben megfelel a törvény betűjének.

Utalványt adnak, hogy visszavegyék

A vitatható ügylet nem is az utalványok forgalmazásával, kibocsátásával van kapcsolatban, hanem azzal, hogy adott utalványt leegyszerűsítve azért adnak, hogy visszavegyék - ezzel a partnereket jelentős adófizetési kötelezettségtől szabadítva meg.

Az adóhatóságtól több munkaadó is megkérdezte, járható-e ez az út, vagyis kell-e adót fizetni akkor, ha a munkavállaló az utalványát névértéken visszaváltja. A válaszok nem voltak egységesek.

A kérdést két irányból is meg lehet ugyanis közelíteni: az egyik nem vizsgálja a történet egészét, csupán azt, hogy mi a teendő a visszaváltott utalványokkal. A válasz itt az volt, hogy mivel a visszaváltás névértéken történt, nem keletkezik a munkavállalónak jövedelme - csak akkor, ha magasabb összeget kap cserébe. Így ez nem számít jövedelemszerzésnek, semmilyen adót nem kell fizetni.

Mégis adóköteles az utalvány eladása?

Egy tavaly februárban kelt válasz szerint azonban egy utalvány csak akkor lehet kedvezményes adózású vagy adómentes, ha pontosan meghatározott a felhasználható termékek köre. Márpedig a készpénzre váltás nem biztosítja ezt a követelményt. Vagyis az összeg adóköteles.

Persze - teszi hozzá a NAV - a munkáltatónak nem lehet feltétlenül tudomása arról, hogy a munkavállaló nem az előírások szerint használja az utalványát, ezért akkor sem vonható felelősségre, ha a munkavállaló szabálytalanul jár el. Tipikusan ilyen volt az üdülési csekkek eladása a neten. Elvileg ha a magánszemély eladja az utalványát, akkor keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha azt névértéken felül adja el, adót egyéb jövedelem címén a különbözet után kell fizetnie, hiszen ez számít jövedelemnek. Ha az eladás névértéken vagy az alatt történik, akkor technikailag még bukott is rajta.

Egy revízió során megütheti a bokáját a munkaadó

Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvéről sem. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem járhat el tudatosan a fentiek szerint arra hivatkozva, hogy nem tudja, mit csinál a munkaadója az utalványokkal. Pontosabban megpróbálhatja, ám a fenti vélemény alapján komoly kockázatot is futhat. Az állásfoglalás ugyanis kimondja, hogy csak azért nem adóköteles az egész ügylet, mert nem bizonyítható egyértelműen, hogy a munkaadó hathatós közreműködésével adta el a munkavállaló az utalványát.

Ám ha egy revízió során a hatóság úgy véli, hogy nem felel meg az ügylet a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, mert szerinte a munkaadó tudott a dologról, akkor az egészet adóelkerülésnek fogja ítélni. Kérdés, hogyan lehet ilyen ügyet megindítani. Elég nehéz, hiszen a munkaadónál indított revíziót végeredményben a munkavállalónál kell folytatni - gyanús lehet, hogy már hat számítógépre való utalványt kapott adómentesen, ám azt is bizonyítani kell, hogy a gépek nincsenek meg, sosem voltak meg és az utalványt a munkaadó irányításával adta vissza.

A beváltóhelyként működő munkáltatók nem védekezhetnek semmivel

Viszont ha a munkaadó egyben beváltóhely is, akkor nem mondhatja, hogy nem volt tudomása a szabálytalan felhasználásról. Ebben az esetben a teljes juttatás adóköteles jövedelem lesz, amely után visszamenőleg is meg kell fizetni az adót és járulékokat.

Összességében a nem beváltóhely munkáltatók próbálkozhatnak, de futják a kockázatot, a beváltóhelyként működők azonban az állásfoglalás szerint nem védekezhetnek semmivel. A hatóság azt is közölte azonban, hogy további egyeztetésre küldte a kérdést, vagyis pontos és kielégítő álláspont egyelőre nincs.