A hét élelmiszerre vonatkozó árstop mellett egy másik, szintén februártól érvénybe lépő jogszabály is érinti a boltokat. Leegyszerűsítve az előírás lényege: a 48 órán belül lejáró élelmiszereket össze kell gyűjteniük a boltoknak és átadniuk az erre kinevezett állami szervezetnek. Az élelmiszerpazarlás komoly probléma, önmagában a lépés, amely a pocsékolásnak szeretne gátat vetni, jó irány. Ugyanakkor azért van vele probléma is. 

Vámos György, a legnagyobb boltláncok közül az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Pennyt, Tescót, Spart tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az új szabályozásról még decemberben azt mondta:

"Többletmunkát és költséget jelent a boltok számára. Ha ugyanis felajánlunk majd valamit, azt el is kell különítenünk. Aztán várnunk kell a választ, hogy vajon elfogadták-e a felajánlást. Ha pedig közben lejár a termék minőség megőrzési határideje, akkor onnantól már értékesíteni sem lehet, attól fogva már tényleg csak adományként kezelhető. A kereskedőnek ilyenkor egyetlen érdeke van, hogy mielőbb megszabaduljon ettől az útban lévő készlettől. Ezért én azt feltételezem, hogy nem sok ilyen felajánlás lesz. Az eladónak ugyanis nem üzleti, piaci érdeke, hogy ezeket a plusz munka- és költségterhet cipelje. A kereskedők eddig is kapcsolatban voltak karitatív szervezetekkel, mert nem volt érdekük ezeket az élelmiszereket kidobni, ha valakinek oda tudták adni. Nem a céllal van tehát a bajunk, hanem azzal, hogy egy bizonytalan működésű rendszer közeleg, amiről nem tudunk semmit."

A kiskereskedelmi piacot jól ismerő, de névtelenséget kérő forrásaink szerint kérdéses például, hogy miként fogja összegyűjteni az állami szervezet a lejáratközeli termékeket, ugyanis több mint 1000 üzlet lehet érintett országszerte. Sok olyan termék van, például a húsalapúak, amelyeknél élelmiszer-biztonsági okokból nem szakadhat meg a hűtőlánc, ezért hűtött konténerekben, teherautókkal lehet azokat szállítani. Kérdés továbbá, hogy a felajánlandó termékeknél "ki fizeti a révészt", vagyis az áfát, mint költségtételt, hogy kell elszámolni. 

Kérdések tehát vannak, az viszont biztos, hogy a szabályozás februártól életbe lép. A magyar vásárlókat pedig nagyon megosztja az új előírás - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A felmérés arra kereste a választ, hogy vásárlóként támogatják-e a pocsékolásellenes szabályozást.

 

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

A teljes lakosság körében gyakorlatilag döntetlen született. A válaszadók ötöde támogatja és hatékony lépésnek tartja az új szabályt. Ugyanennyien szintén mellette vannak és régóta esedékesnek tartják. Hasonló arányban mondták azt, hogy a pazarlásellenes előírás a multinacionális boltláncok leckéztetéséről szól. A válaszadók szintén ötöde nem ért egyet a lépéssel, más megoldással szabna gátat a pocsékolásnak. Közel 20 százaléka a válaszadóknak nem tudott véleményt formálni. 

A nők körében picit magasabb a támogatók aránya, míg a férfiaknál, táborukban viszont kis többségben vannak azok, akik a boltláncokkal történő kibabrálásról van szó. 

A különböző korosztályokat nézve sincsenek kiugró különbségek, inkább a tanácstalanság jellemző. Az azonban látszik, hogy a 60 év felettiek körében többen egyetértenek a lépéssel, de körükben a legnagyobb azon válaszadók aránya, akik a boltok megleckéztetését adták válaszként. A fiatalok harmada pedig nem tudja hova tenni az intézkedést.

Miközben az alapfokú végzettségűek 23 százaléka hatékonynak tartja a pazarlás ellen ezt az intézkedése, a diplomásoknak csak a hatoda gondolja így. Utóbbiak közel harmada szerint csak újabb macerát akasztanak a boltok nyakába. A középfokú végzettséggel rendelkezők körében a legnagyobb arányban azok vannak, akik nem tudnak állás foglalni, 21 százalékuk pedig más forgatókönyvet látna jónak.

Egyik válasznak sincs kiugró támogatása a település szerinti bontásban. A fővárosban kicsit többen mondják azt, hogy a szabály kitolás a láncokkal, ugyanez igaz a községbeliekre. A megyeszékhelyen lakók körében a legtöbben máshogy üzennének hadat a pazarlásnak.