Teljesen rendhagyó éve van a kiskereskedelemnek. A járvány ugyanis felborította az eredetileg várt forgatókönyveket, amelyek szerint részben a bérek emelkedése miatt a tavalyi 6,2 százalékos növekedés után újabb bővülésre volt kilátás.
Az év elején ehhez a növekedéshez még minden adva volt, januárban a naptárhatással korrigált hivatalos KSH-adatok szerint éves szinten 7,6 százalékkal nőtt a forgalom, ezt februárban több mint 11 százalékos növekedéssel fejelték meg a vásárlók. Márciusban - amikor megjelent a koronavírus Magyarországon - már csak 3,5 százalékos volt a többlet.
Azóta viszont negatív eredményeket produkált a szektor. Áprilisban 10,2 százalékos volt a hanyatlás, a május 2 százalékos csökkenéssel zárult, júniusban pedig stagnált a boltok forgalma.
Ráadásul az online pénztárgépekből származó legfrissebb - július 1-től 24-ig tartó időszakra vonatkozó adatok is gyenge teljesítményről árulkodnak.
A júliusi adatokból ugyanis látszik, hogy a legszükségesebb mindennapos termékeket - többek között élelmiszert vásároltak - a háztartások. Tehát az enyhítések ellenére még nem élénkült fel a kiskereskedelem.
A híradástechnikai termékek, a kulturális és szabadidős cikkek forgalma két számjegyű visszaesést mutatott a szóban forgó időszakban, a vendéglátásban is jelentős, közel 13 százalékos volt a forgalomcsökkenés.
A gyenge adatokban szerepet játszik a járvány miatt megugró munkanélküliség, a fizetések csökkentése. A háztartások egy része pedig feltehetően elhalasztotta a nagyobb értékű beszerzéseket. A friss júliusi - előzetes adatok - szerint ebben a hónapban sem várható jelentős növekedés. Az pedig még kérdés, hogy mikor kezdődhet meg a növekedés.