Jövőre már minden online kasszás szolgáltatóhelyen kötelező lesz az elektronikus fizetési lehetőség, ráadásul összeghatártól függetlenül, akár egy forintot is fizethet a bankkártyájával. Ez azt jelenti, hogy több mint 60 ezer helyen jelenik meg a bankkártya-terminál.

Ki fizeti a révészt?

A Blokkk.com kiskereskedelmi szakportál arra kereste a választ, hogy ezek az elfogadóhelyek eddig miért nem tették lehetővé a bankkártyás fizetést. Bár kétségtelenül kényelmes és gyors a kártyás fizetés, ám sok kisebb elfogadóhelynek - például cégnek, boltnak -  nem feltétlenül éri meg, hogy ezt biztosítsa a vásárlóinak. Ugyanis nekik fizetniük kell minden elektronikus, bankkártyás vásárlás után. Azaz a vásárlónak ingyen van, a boltosnak viszont pénzébe kerül.

"Ha egy kiflit készpénzzel fizet ki a vásárló, a boltos azonnal megkapja a pénzét. Ha bankkártyával, akkor egy kicsit várnia kell, ameddig a bankja átvezeti a bevételt és költekezhet is belőle, de pénze ilyenkor kevesebb marad. A bank ugyanis levonja a kártyahasználat díját, miközben a két kifli ára egyforma, mindegy, hogy a vásárló hogyan fizet. Ez a kereskedői (kártyaelfogadói) díj" - írja a kiskereskedelmi szakportál.

Miből áll?

A kereskedői díj jellemzően három díjelemből áll össze, ezek

  • a kereskedői jutalék,
  • a rendszerdíj (más néven kártyatársasági díj)
  • és a bankközi jutalék.

Ezeken a címeken kapja meg mindenki a jussát. A fix tarifa a legkevésbé vonzó elem ebben, hiszen minél kisebb a kártyás fizetés értéke, annál rosszabbul jár a kártyás fizetést elfogadó boltos. Egy forint esetében akár legyinthet is egyet, hogy "hagyjuk már", hiszen a fix tarifa ennél nagyobb lehet. Nyilván nem véletlen, hogy amikor a Pénzügyminisztérium 2016 decemberétől olyan bankkártya-elfogadóhely telepítési programot hirdetett meg, vissza nem térítendő támogatást kínálva a bankkártya-elfogadási szolgáltatást nyújtóknak, ahol kikötötte, hogy a kártyás forgalom legfeljebb egy százalékának megfelelő díjat számíthatnak fel a kereskedőknek. Látszatra aprócska aránynak tűnik az az egy százalék, de a boltosoknál, szolgáltatóknál ez is számít.

Ugyanakkor az is tény, hogy a készpénzkezelésének is vannak költségei, a vásárló is mérlegelhet, hogyan fizessen, nyilván a kényelemnek reklámértéke is van, így eddig mindent összevetve lehetett latolgatni, mi éri meg és mi nem. 2021-től ez már nem kérdés.

A GVH egy korábbi tanulmánya rámutatott arra, hogy a legkisebb boltok körében, a falvakban a leginkább jellemző az elfogadó helyek kis száma. A mindennapos gyakorlat is azt mutatja, hogy a kereskedői díj százalékos kulcsa a forgalomhoz igazodik, azaz minél nagyobb a forgalom, a kulcs annál kisebb. És ez megfordítva: minél kisebb egy bolt bankkártyás forgalma, annál nagyobb a százalékos kulcs. Lényeges kérdés lesz, hogy a 2021-től kötelező bankkártya-elfogadást ma még mellőző boltosok, szolgáltatók milyen feltételekkel szembesülnek januártól.