Az iASK által 2018 tavaszán létrehozott EnviroMind elnevezésű környezetvédelmi honlap célja, hogy a lakosság könnyen és egyszerűen, akár egy telefonról vagy táblagépről jelezhesse a mindennapokban tapasztalt környezeti problémákat, amelyek ezután gyorsabban összesíthetők és feldolgozhatók. Az idén tavasszal elindult oldalon a látogatók már 990 észlelést rögzítettek, amelyek nagy része, 85 százaléka volt zavaró szaghatással kapcsolatos. Ismeretlen eredetű zajokról 9 százalék, illegális hulladéklerakókról 6 százalék számolt be.
Hatvan volt az epicentrum
A nyár folyamán főleg Hatvanban és a környező településeken okozott gondot egy rendkívül büdös, ismeretlen eredetű szag terjengése. Ez az időszak a portálra beérkezett észleléseknél is jól megfigyelhető, hiszen június közepén, a probléma kirobbanásakor másfélszer annyi szagészlelés érkezett, mint a nyár folyamán átlagosan, az egész nyarat tekintve pedig a legtöbb szagészlelés Hatvanból érkezett. Zavaró szagok bejelentésekor a honlapon több szagtípus közül lehet választani, az eddig leggyakrabban jelölt kategóriának az olajos-kátrányos típus bizonyult, ezt követi a bélsár jellegű, majd a hányingert keltő szagfajta.
Minden bejelentés számít
Az EnvrioMind nevű oldalon bárki tehet bejelenést, aki zavaró környezeti hatást tapasztal. A beküldött adatok alapján az EnviroMind munkatársai kimutatásokat, riportokat készítenek, a környezethasználók pedig használhatják is ezt az információhalmazt, és visszacsatolják azt működésükre.
A potenciális szagkibocsátókkal - pl. hulladékkezelő telepek, ipari üzemek, parkok - együttműködve meghatározható az ok-okozati összefüggés, amely a kellemetlen szag megjelenéséhez vezetett. Így érhető el javulás a működtetésben, nyilván nem egyik napról a másikra, de végre van egy eszköz, a portál, ami összeköti ezeket a szereplőket - hangsúlyozza Erdős Gergely, az EnviroMind egyik alapítója, az iASK big data csoportjának vezető kutatója.
Ez az egyik legnehezebben kezelhető környezeti probléma
Az ismeretlen eredetű, kellemetlen szag az egyik legnehezebben kezelhető környezeti probléma: a szag nem fotózható le, műszerrel nagyon nehezen mérhető, a hatóság a reakcióideje miatt pedig lehet, hogy nem csípi el az éppen aktuális kibocsájtást. Sajnos sok esetben az önkormányzatoknak sincs hatásköre, sőt, eszköze, és konkrét szakmai információja sem a problémáról. A portál ebben is segíteni próbál: az EnviroMind munkatársai az adatok biztosítása mellett a szagproblémákról ún. hőtérképeket készítenek, amelyek alapján pontosítani lehet, hogy adott időszakban hol, milyen gyakoriságú volt a probléma, hol érdemes a hatóságnak mérnie.
A problémás régiókban elhelyezett szenzorok éjjel-nappal, valós időben monitorozzák a levegő minőségét, ez összevethető a rögzített észlelések idején és helyszínén jelen lévő környezeti, időjárási jellemzőkkel. A megoldáshoz hosszabb távon elengedhetetlen a szabályozási környezet átalakítása is: már a tervezési, engedélyeztetési fázisban sokkal pontosabb, részletesebb vizsgálatok szükségesek, egy tervezett ipari, "környezethasználó" létesítmény szaghatásait is figyelembe kell venni a létesítmény helyszínének kijelöléséhez. A jelenleginél jóval részletesebb és alaposabb modellezésre lenne szükség, s mindehhez támpontot tud adni az EnviroMind-ban lévő információhalmaz, hiszen a közvetlen lakossági visszajelzések alapján a kerülendő irányokat fel lehet térképezni - tette hozzá Erdős Gergely.
Fotó: Shutterstock