A leglényegesebb változás, hogy tovább folytatódik a tavaly megkezdett folyamat a cafeteriarendszer leegyszerűsítésére, leépítésére - írta közleményében az OrineTax. (Varga: ősszel jöhet az új adócsomag - ezt a cikket olvasta?)

A törvény alapján az alábbiak változnak 2019. január 1-jétől:

  • Béren kívüli juttatásként jövőre kizárólag a Szép-kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató (az értékhatárok nem változnak). A béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekszik, ugyanis - bár az 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni - az új Szocho-törvény a béren kívüli juttatásokat is 19,5 százalékos kulccsal adóztatja. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22 százalékos adóteher 34,5 százalékra módosul. A munkáltatók terhét azonban burkoltan mégis csökkentik majd azzal, hogy a Szép-kártyára történő utalás mentes lesz a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Megszűnik a tavaly bevezetett éves 100 ezer forint pénzbeli juttatás, mint béren kívüli juttatási forma.
  • A korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (mint például az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi ékeztetés) jövő évtől már nem adhatja a munkáltató egyes meghatározott juttatásként sem.

Az egyes meghatározott juttatások körét korlátozzák, kikerül ugyanis az Szja-törvényből az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd.

Korlátozott formában megmarad a munkáltatóként vagy kifizetőként adható egyes meghatározott juttatások köre, így továbbra is ilyen juttatásnak minősül például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. Jövőre csekély értékű ajándékot személyenként már csak évente egyszer lehet juttatni (idén erre még évente három alkalommal van lehetőség).

Nagy érvágás a munkáltatóknak, hogy 2019. január 1-től eltörölnek több adómentes juttatási formát:

  • a munkáltatók és munkavállalók részéről egyaránt közkedvelt munkáltatói lakáscélú támogatás, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást (lakáshitel törlesztése útján, vagy a lakás vételárához való hozzájárulással, vagy akár építkezéshez számlák alapján);
  • a sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer forintig) szóló belépőjegy vagy bérlet;
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás;
  • a kockázati biztosítási díj átvállalt összege (a minimálbér 30 százalékáig) - átmeneti szabályok alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-éig van lehetőség;
  • a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

Az adómentesen adható juttatások körével kapcsolatosan elfogadták azt az adminisztrációs könnyítést célzó módosítást - amely tavaly végül kikerült a törvénytervezetből -, miszerint a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg jövőre a kifizető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére szól - foglalta össze a változásokat az OrienTax.

A kép forrása: Shutterstock.