A lap idézi Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezetőjét, aki szerint a javaslatcsomagot már meg is kapta a kormány. Az üzleti szféra indítványa szerint megmaradhatna a Szép-kártya rendszere, ugyanakkor megszűnhetne annak lehetősége, hogy a munkaadók kedvezményes adózási feltételek mellett adhassanak étkezési és ajándékutalványt dolgozóiknak. Ehelyett azt támogatná a javaslat, hogy a vállalkozások alacsony közteherrel bizonyos összeget készpénzben, fizetésként juttathassanak a munkavállalóknak. Az utalványokat tehát pénzre váltanák. (Ezt maga Orbán Viktor javasolta pár héttel ezelőtt ép a MKIK konferenciáján.)
A magyar cafeteria-rendszer az Európai Unió bíróságának döntése nyomán jogsértő, ezért nem maradhat fenn mostani formájában. A Szép-kártya Luxembourgban kifogásolt pontjai anélkül igazíthatók ki, hogy sérülne a szisztéma lényege - érvelt az MKIK elnöke. E kivételt Parragh azzal is indokolta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hazai turizmus és vendéglátás sikere nem képzelhető el Szép-kártya nélkül.
Az étkezési és ajándékutalványoknál viszont inkább terhet jelent a számos járulékos költség - becslései szerint évente 12-14 milliárd forintba kerülhet az utalványrendszer életben tartása - főként a papírlapok előállítása, a szállítás és az elosztás miatt.
A dolgozók juttatása ugyanakkor nem csökkenhet, így a kedvezményes adózásnak - bizonyos formában - meg kell maradnia. Jelenleg az országban több mint négymillió ember dolgozik, a cefeteria azonban csak nagyjából 1,2 millió alkalmazottat illet meg. Az MKIK olyan rendszer kidolgozására tett javaslatot, amely valamennyi munkavállalóra érvényes - így tehát az alacsonyabb adózású bérrész minden dolgozónak járna és bármely vállalkozás élhetne vele - írja a Magyar Idők.