A 2008-as válság előtti éveket idézően lokomotív módba kapcsolhat a lakossági fogyasztás növekedése Közép-Európában, mert a válságot követően gyorsan bővülnek a jövedelmek a régióban, és a lakosság már hatalmas tartalékokat halmozott fel a járvány kitörése óta - idézi a szakértő jegyzetét a Világgazdaság.
Az egyik legfontosabb tényező, hogy átlagosan a cseh, magyar és lengyel háztartások a járvány időszakában a GDP négy százalékának megfelelő többlet megtakarítást halmozott fel. Viszont Peach szerint nem valószínű, hogy ezt a közeli jövőben elköltik, miközben a munkaerőpiac rendkívül feszes a régióban, a dolgozók hiánya és a laza költségvetési politika egyszerre hajtják felfelé a béreket. A lengyel adóreform a kispénzűeket tornássza feljebb, és a jövő áprilisi választások előtt a magyar kormány is a háztartási jövedelmeket növelő intézkedéseket jelentett be. Az elkölthető nominális jövedelem 2022-ben 5-6 százalékkal növekedhet a régióban, hasonlóan a 2016-2019-es időszakhoz, amikor Közép-Európa a legutóbb átélt egy jelentős fogyasztási felfutást.
A megtakarítások legnagyobb része eleve a tehetősebb rétegeknél maradt meg, a lengyel háztartások körében készült éves felmérés például azt tárta fel, hogy a legjobbmódú húsz százalék gazdagodott leginkább 2020-ban, miközben a népesség legszegényebb ötöde - amely jelentősen növelni tudná a fogyasztását - inkább rosszabb helyzetbe került. A megtakarításokat felhalmozó háztartások ugyanakkor valószínűleg "a mérlegük javítására" törekszenek a régióban: hiteleket fizetnek vissza, vagy befektetnek.
A megtakarítási folyamat még az idén is folytatódott Csehországban és Magyarországon, miközben a lengyelek már inkább fogyasztottak, mint spóroltak.
Magyarországon az állampapíroknál látszik a növekvő tartalékképzés a lakosságnál.