A gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy az adó feletti rendelkezésre való jogosultság kiterjed minden olyan összegre, amelyet az önkéntes pénztári tagnál adóköteles bevételként kell figyelembe venni. A törvényalkotási bizottság összegző módosítójában ennél tovább megy - olvasható a portálon.
A részletes indoklás szerint a munkáltató által adható, a munka ellenértékének nem tekinthető juttatások (ezek általában az úgynevezett cafeteria juttatások) 2019-től jellemzően munkabérként viselnek közterheket, de "célszerű annak biztosítása, hogy a tevékenység ellenértékének nettó értéke a kedvezményeknek a bérként közterhet viselő cafeteria juttatások adóalapjával, közterhével szemben történő érvényesítése okán ne csökkenjen".
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyéni befizetések után járó (20 százalékos, de maximum 150 ezer forintig terjedő) adójóváírással eleve kalkulálhat a munkavállaló. A céges biztosítási, illetve pénztári juttatások után így az adóteher növekedését talán nem élik meg akkora azonnal érzékelhető veszteségként a dolgozók.
Törlik a méltányolható lakásigényt
Rögzítik, hogy a munkáltató kamatmentesen 10 millió forintig (ez az összeg a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt értendő) adhat dolgozója számára lakáshitelt. Egyidejűleg a javaslat az újonnan nyújtott céges kölcsönök feltételrendszeréből törli a méltányolható lakásigénynek való megfelelés követelményét, ehhez kapcsolódóan a méltányolható lakásigény mértékét és az együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmakat.
A katonákat eddig is megkülönböztetve kezelte az adótörvény a toborzópénz és a családalapítási támogatás terén. Most ezekhez hozzáteszik még a szerződéshosszabbítási díjat és a visszailleszkedési támogatást is. Mindez azonban kizárólag a kamatmentességre vonatkozik (vagyis csak a visszafizetendő juttatást kezelik kedvezményesen).