A magyar lakosság jóval optimistább a koronavírus-járvány kapcsán, mint egy évvel ezelőtt, éhezik a jó hírekre, miközben szeretné visszakapni a régi életét is – derül ki abból, a több mint ötezer fő megkérdezésével készült kutatásból, amit a CIB Bank – 2020. júniusa után – már másodszor készített el annak érdekében, hogy felmérje a lakossági ügyfélkörnek a kialakult helyzettel kapcsolatos attitűdjeit.
Az elmúlt egy év érezhető változást hozott a lakossági ügyfelek bankjukkal szembeni elvárásaiban is. Látványosan, 16 százalékponttal, 29 százalékra nőtt például azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik pozitív, jövőbemutató és megoldásfókuszú kommunikációt várnak el a bankjuktól a kialakult helyzetben. Öt százalékponttal nőtt az említési arány a mindennapi életet segítő termékekről és szolgáltatásokról szóló kommunikáció igényénél is, tehát az ügyfelek egyre jelentősebb része várja el, hogy pénzügyi szolgáltatója mellette álljon a nehezebb időszakokban is. A kutatás szerint a CIB Bank kommunikációjával a lakossági ügyfelek nagy többsége elégedett: a pénzintézet egy ötös skálán a válaszadók 43 százalékánál kapta meg a maximális pontszámot, további 35 százalék pedig 4-esre értékelte a bank e területen nyújtott teljesítményét.
Aggódnak az emberek a delta variáns miatt
Ami a járvány lehetséges következményeivel kapcsolatos aggodalmakat illeti, a kép hasonló a tavalyi kutatás eredményeihez. A legtöbben változatlanul attól félnek leginkább, hogy valamelyik családtagjuk elkapja a koronavírust, igaz, egy év alatt 47 százalék közeléből 41-re csökkent az érintett válaszadók aránya. A járvány pozitív hatásaira vonatkozó kérdésnél sem változott a sorrend, csak az említési arányoknál történtek elmozdulások: azt, hogy a korábbinál több dolgot érhet el online, a válaszadók közel 9 százalékponttal nagyobb hányada (36,3 százaléka) jelölte meg, miközben a családdal töltött több idő említési aránya majdnem tíz százalékponttal, 29 százalék környékére csökkent.
A válaszadó CIB Bank ügyfelek közel 81 százaléka már megkapta legalább az első adag vakcinát, és csak 12,7 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem kívánja felvenni az oltást. Az oltási hajlandóság a kisebb településeken valamivel elmarad az átlagtól, miközben az idősebb korosztályoknál meghaladja azt. A kutatás eredményei szerint a válaszadók összességében egyre optimistábbak a pandémia kapcsán: azoknak az aránya, akik szerint a jövőben elkerülhetők a hasonló járványok, a tavalyi 50,3-ről mostanra 65,3 százalékra emelkedett.
A pénzügyi helyzetük várható alakulásával kapcsolatosan szintén jóval derűlátóbbak a CIB Bank lakossági ügyfelei, mint tavaly. Hat százalékponttal, 48 százalékra nőtt például azok aránya, akik szerint nem várható a háztartásuk jövedelmének csökkenése a közeljövőben. A megtakarításai csökkenéséről az ügyfelek 33 százaléka számolt be, szemben az egy évvel korábbi 38 százalékkal, miközben további mérséklődést már csak a válaszadók 20 százaléka vár. Az egyes banki termékek tervezett használatára vonatkozó kérdésnél változatlanul az internetbanki, illetve mobilbanki szolgáltatás igénylése vezet – ezt a válaszadók negyede mondta szinte biztosra –, de viszonylag magas a megtakarítást és a lakásfelújítást tervezők aránya is.
A moratóriumból a többség már kilépne
Ami az online csatornák használatát illeti, a válaszadók 68 százaléka arról számolt be, hogy a pénzügyeinek a korábbinál nagyobb hányadát intézi online csatornákon. Az érintett ügyfelek – nem meglepő módon – leginkább átutalási tranzakciókhoz (93 százalék) és az egyenlegük lekérdezéséhez (65 százalék) használják az internetbankot vagy a mobilalkalmazást. A pénzügyek után a ruházati cikkek vásárlása az, amit a válaszadók a járvány kitörése óta inkább online végeznek: itt 32 százalék az említési arány, leginkább a fiatalabb generációknak köszönhetően.
A kutatás kitért a legutóbb szeptember végéig meghosszabbított törlesztési moratórium kérdésére is. A válaszokból az derült ki, hogy a még moratóriumban lévő válaszadók nagy többsége – 62,8 százaléka – a hosszabbítás szeptember végi lejárta után ismét folytatná a törlesztést.
A Money.hu friss körkérdése eközben arra világított rá, hogy a pénzintézetek döntő részénél egyelőre nem gyorsult fel a törlesztési moratóriumból való kilépések száma annak ellenére sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több alkalommal hívta fel az adósok figyelmét arra, hogy a megfelelő jövedelemmel, törlesztési forrással bíró ügyfelek számára a moratóriumban való maradással elérhető előnyt hosszabb távon meghaladhatja annak kockázata, hogy feleslegesen nő meg a hitelük futamideje és a teljes visszafizetendő összeg. Az MNB ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy az adósok többsége mielőbb újból megkezdje hitele törlesztését, és az esetleges hosszabbítással csak azok éljenek, akik valóban rászorulnak, hiszen nekik ez a megoldás a felszínen maradást jelentheti.
Csak két banknál léptek ki eddig többen a figyelmeztetések hatására
Csak az UniCredit Bank és a Budapest Bank jelezte azt, hogy az elmúlt hetekben a lakossági ügyfélkörben a szokásosnál nagyobb csökkenést tapasztalnak a moratóriumban lévő hitelállományban. Pedig a jegybank Stabilitási jelentése elég plasztikusan mutatja meg, hogy a fizetéskönnyítő lehetőség további igénybevétele a nem rászorulóknak igen komoly többletterhet jelent majd. Az MNB szerint közel 20 százalékkal, 3 millió forinttal nő meg majd annak az adósnak az összes tartozása, akinek még 20 évnyi törlesztése lenne hátra, hogy kifizesse 15 millió forintnyi, 5 százalékos kamatozású lakáshitelét, ám úgy dönt, hogy 2022. június végéig a moratóriumban marad.
Ráadásul ez az adós – ha nem vállal előtörlesztést – akkor 2036 helyett 2041-ben fejezheti majd be hitelének törlesztését. Nála is rosszabbul járhat az a 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forintos személyi kölcsön tartozással bíró ügyfél a jövő júniusi hosszabbítással. Neki a további moratóriumban töltött hónapok után a teljes hitelterhe közel 62 százalékkal, 927 ezer forinttal növekszik meg. Miután pedig a szabályok szerint a törlesztőrészlet a moratórium után nem emelkedhet, a példában szereplő ügyfél 2028 helyett 2033-ig fizetheti majd havonta a törlesztést.