A tavalyi 9-11 százalékos áremelkedés után 2021-ben a dohánytermékek 17-20 százalék között drágultak éves bázison (a decemberi adatot még nem közölte a Központi Statisztikai Hivatal). A gyorsuló drágulás oka jelentős mértékben az, hogy a kormány januárban és áprilisban is emelt a dohánytermékek jövedéki adóján. Ide tartozik a cigaretta, a vágott dohány, a szivarka, az elektromos cigaretta töltőfolyadéka és a hevített dohány is.
Azt nem lehet mondani, hogy elsiették a dolgot. Az Európai Unió egy 2011-es jogszabályban rendelkezett arról, hogy a cigaretta jövedéki adójának
- legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
- el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
- vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.
Magyarország - más uniós tagállamokkal együtt - a követelmények teljesítéséhez 2017. december 31-ig átmeneti időszakban részesült, azonban a határidőre sem teljesítette a követelményeket, erre egészen 2021-ig kellett várni. Emiatt idén tavasszal el is ítélték Magyarországot.
Időpont | Fix rész | Százalékos rész | Minimum (ezer szálra) |
2011. augusztus 28. | 9 750 | 28,4 | 18 080 |
2011. november 1. | 10 550 | 28,4 | 19 530 |
2012. február 1. | 11 500 | 30 | 21 100 |
2012. július 1. | 11 900 | 31 | 22 300 |
2012. december 1. | 12 500 | 31 | 24 920 |
2015. április 1. | 15 700 | 25 | 28 000 |
2016. szeptember 1. | 15 700 | 25 | 28 400 |
2017. január 1. | 16 200 | 25 | 28 800 |
2017. július 1. | 16 200 | 25 | 29 200 |
2018. szeptember 1. | 17 200 | 24,5 | 30 200 |
2019. január 1. | 18 200 | 24 | 31 200 |
2019. július 1. | 19 200 | 23,5 | 32 200 |
2020. január 1. | 20 500 | 23 | 33 500 |
2020. július 1. | 21 500 | 22,5 | 34 500 |
2021. január 1. | 24 000 | 23 | 37 300 |
2021. április 1. | 26 000 | 23 | 39 300 |
Forrás: NAV |
Az Európai Bizottság legutolsó - 2021. júliusi - adatai szerint Magyarország is lekerült a szégyenpadról, ugyanis akkori árfolyamon 117,5 euró jövedéki adót fizetünk a cigaretta után 1000 szálanként.
Elindult az átrendeződés
A KSH negyedéves, árucsoportokra bontott statisztikájából tudjuk, hogy az első 9 hónapban több mint 725 milliárd forintot költöttek a trafikokban különböző dohánytermékekre, ami majdnem 15 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának adatát.
Ez a növekedési ütem ugyanakkor kisebb, mint a áremelkedésé, vagyis lehet szó átrendeződésről az olcsóbb termékek irányába és általános csökkenésről is.
Utóbbit erősíti a NAV adatsora a szabadforgalomba kerülő termékekről. Ebből kiderül, hogy a cigaretta iránti kereslet meredeken, a vágott dohányé kicsit lassabban, de esik.
Egyedül a szivarkából fogy több, de ennek nagyságrendje eggyel kisebb mint a cigarettáé, így a piacot mérsékelten tudja befolyásolni.
Jönnek az alternatív dohánytermékek
Piaci forrásból lehet tudni - de az utcán járva is feltűnhet bárkinek -, hogy egyre népszerűbbek az elektromos cigaretták és az úgynevezett hevített dohánytermékek is. Ezek szintén jövedéki termékek, az elektromos cigaretták folyadéka után milliliterenként 30 forintot, a hevített eszközök "töltelékéért" pedig darabonként 15 forintot kell fizetni. Utóbbi tavaly még csak 10 forint volt, de az idei emelésekkel ez másfélszeresére nőtt két lépcsőben.
E termékek piacát nagyon nehéz mérni, hiszen könnyű külföldről hozzájutni például az elektromos cigaretták folyadékához. A NAV adatai szerint idén lényegesen kevesebb töltőfolyadék fogyott, mint 2020-ban, az első 10 hónapban alig több mint a fele.
Iparági forrásból úgy tudjuk, hogy bár jelentős számú dohányos választja Magyarországon is az alternatív termékeket – így a hevített dohányt is –, az nem ad választ arra, hogy mért tűnt el egy év alatt 1,5 milliárd szál cigaretta a legális piacról.
Lendületben a csempészek?
Amikor valahol emelik a dohánytermékek árát, az mindig megmozgatja a csempészek fantáziáját. A NAV első 9 havi adatai alapján több mint 112 millió szál cigarettát foglaltak le 9,6 milliárd forint értékben, amely többszöröse az egy évvel korábbi 21 millió szálnak, amelynek értéke 1,5 milliárd forint. Az esetszám nem nőtt ennyivel: 2020 első kilenc hónapjában 10 800, idén pedig 14 400 esetben sikerült csempészcigit találnia a hatóságnak.
A fogyasztási dohánynál is jelentős bővülést látni, idén 751 esetben összesen mintegy 54 ezer kilogrammot foglaltak le 5 milliárd forint értékben, tavaly az első 9 hónapban 548 esetben 16,3 ezer kilogrammot, amely 950 millió forintot ért.
Azt persze nem tudjuk, hogy a NAV mennyivel dolgozott hatékonyabban idén mint tavaly, de az biztos, hogy többen próbálkoznak azzal, hogy olcsó termékekkel lássák el a magyar fogyasztókat.