A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Első hallásra mellbevágó óhajt fogalmazott meg Orbán Viktor kormányfő kedden, amikor arról beszélt, hogy a magyar bankrendszerben 50 százalék fölé szeretné emelni a hazai tőke arányát, amivel a magyar bankrendszer "unikális, egyedülálló lesz a régióban".

Piacgazdasági keretek között ezt a részarányt kivásárlással, új szereplők alapításával vagy a feltételeknek megfelelő régi szereplők helyzetbe hozásával lehet elérni. A kivásárlás és az alapítás lényegében kizárt − vélik piaci elemzők. Az állam ugyan megszerezhette a Takarékbankot, ám a piaci pletykák szerint korábban már le kellett mondania az MKB többségi részesedésének megvásárlásáról − az eladási kényszerben lévő Bayerische Landesbank által kért összeget nem tudta előteremteni az állam. Új szereplők alapítása szintén rendkívül tőkeigényes − erre jó példa, hogy Demján Sándornak már számtalan tulajdonostársa van, akiknek folyamatosan kell pénzt betolniuk a terveknél gyorsabban növő, ám ma még bizony szemmel aligha látható Gránit Bankba.

Nincs többletpénz a takarékszövetkezetek felfuttatására

Marad tehát a helyzetbe hozás, de ennek is rendkívül csekély realitása van. Ugyan a kormányzat a DZ Bank Takarékbank-részesedésének megvásárlásával immár egyértelműsítette, hogy valóban célja a takarékszövetkezeti hálózat felfuttatása, amelynek kulcsszerepet szánnak a kkv-finanszírozásban, ám híreink szerint azóta a kabinet is rájött: saját kezébe harap, ha a takarékszövetkezeti megtakarításokból futtatja fel a vállalati hitelezést, mivel ezek a takarékszövetkezeti betétek zömmel állampapírokban testesülnek meg. Többletpénz pedig a felfuttatásra sincs − állítják a bennfentesek.

Egérutat kap a Magyar Posta?

Tőkeszempontból aligha, egyéb szempontok alapján (fiókhálózat például) ugyanakkor teljesülhetnek a miniszterelnöki elvárások, ha a kabinet végre megnyitja az egyetlen lehetséges túlélési utat a Magyar Posta előtt és − akár külső partnerrel összefogva − engedi, hogy a társaság valódi bankot gründoljon, amely jó alternatívája lehet akár a takarékoknak, akár a kereskedelmi bankoknak. Ám ez sem filléres ügy.

Útilaput kaphatnak a külföldi bankok

A "helyzetbe hozás" másik megoldása lehet a szabályozói oldal átformálása annak érdekében, hogy a nagy külföldi bankok még az eddiginél is gyorsabban hagyják el a magyar piacot, míg a hazai pénzügyi vállalkozásokat előnyben részesítenék a szabályozók. Ehhez vélhetően Magyarországnak ki kellene lépnie az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának versenysemlegességét garantáló Európai Unióból, ráadásul ennél nagyobb gondot jelentene, hogy a külföldi bankok által kivitt pénzt itthonról egyszerűen nem lehet pótolni.

Külön pikantériája a helyzetnek, hogy a miniszterelnök ezen elgondolását néhány nappal azt követően ismertette, hogy találkozott a világ pillanatnyilag legnyereségesebb bankja, az orosz Szberbank vezetőivel, akiknek épp a befektetésük biztonságát garantálta a magyar bankpiacon.

A hazai részarány a hitelintézeti szektorban
Mérelgfőösszeg (Mrd Ft)Hazai tulajdon aránya (%)*
Részvénytársasági hitelintézetek272828,9
Fióktelepek23350
Szövetkezeti hitelintézetek171799,9
Összesen3133413,2
* a jegyzett tőkében, az összesen sorban a mérlegfőösszegben
Forrás: Portfólió-számítás