Az új szabályozás előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, a legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban ma Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat - hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A székhelyszolgáltatás valós piaci igényeket kielégítő szolgáltatás, az valamennyi fejlett vállalati kultúrával rendelkező országban ismert. Székhelyszolgáltatást főként azon vállalkozások vesznek igénybe, amelyek magyarországi működéséhez nem szükséges feltétlenül fizikai irodával rendelkezni, vagy amelyek úgy gondolják, hogy adminisztratív teendőiket egy professzionális szolgáltató hatékonyabban képes ellátni.

Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje elmondta, hogy míg a köznyelvben a székhelyszolgáltatót igénybe vevő cégeket sokszor azonosítják a fantomcégekkel, ez korántsem igaz. Sőt, a székhelyszolgáltatás igénybe vételével ezen cégek pont azt érik el, hogy - ellentétben a fantomcégekkel - a székhelyükön elérhetők legyenek.

Sokszor több milliárdos vagyonok futnak keresztül székhelyszolgáltatóknál bejegyzett cégeken - nem egyszer abból a célból, hogy a multinacionális vállalatcsoportok ki tudják használni Magyarország nemzetközi adóelőnyét (amelyet a magyar kormány többször is legitim célként határozott meg).

Idén szeptember elsejétől érvényes szabályozás szerint a székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat.

Az új szabályozás várhatóan ellehetetleníti azokat a székhelyszolgáltatókat, akik ezen tevékenységüket bérelt ingatlan használatával, minőségi szolgáltatást nyújtva folytatták. Természetszerűleg merül fel a kérdés, hogy mi volt az említett szabály mögött meghúzódó jogalkotói cél, ám a rendelethez indoklás nem tartozik, így ezek a kérdések egyelőre megválaszolatlanul maradnak.