Magyarország számára 2018-as árakon 10,4 milliárd eurót irányoztak elő, ezen belül a közvetlen kifizetésekre 7,6 milliárdot, vidékfejlesztésre pedig 2,6-ot.

Az összeg a bizottsági szakértők számítása szerint folyó áron 11,7 milliárd eurót tesz majd ki, ha a jövőbeni inflációval is számolnak. A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 12,4 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint.

Kapcsolódó

A brüsszeli testület a KAP korszerűsítését és egyszerűsítését javasolja, illetve azt, hogy az uniós tagállamoknak biztosítsanak valódi szubszidiaritást és nagyobb rugalmasságot, továbbá növeljék a környezeti és klímapolitikai ambíciókat.

A tervezet értelmében a tagországok rugalmasabban dönthetnek majd a források felhasználásáról, ezáltal pedig testreszabott programokat tudnak kidolgozni, amelyek hatékonyabb választ adnak a mezőgazdasági termelőik aggályaira. Lehetőség lesz arra is, hogy a KAP-források akár 15 százalékát átcsoportosítsák a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés között annak érdekében, hogy prioritásaik és intézkedéseik finanszírozhatók legyenek. A bizottság fokozott figyelemmel fogja követi az előrelépést az elfogadott célok felé.

Szigorítás is jön

Kiemelték: az uniós agrárpolitikának továbbra is lényeges részét fogják képezni a közvetlen kifizetések, emellett elsőbbséget fog élvezni a kis és közepes méretű gazdaságok, illetve a fiatal termelők támogatása. A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege 60 ezer euró felett csökkenni fog, a kifizetésekre gazdaságonként 100 ezer eurós felső határ fog vonatkozni. A kis és közepes méretű gazdaságok nagyobb hektáronkénti támogatásban fognak részesülni. A tagországoknak pedig közvetlen kifizetéseik legalább 2 százalékával a fiatal termelők indulását kell majd segíteniük.

Az új KAP keretében a mostaninál szigorúbb környezeti és klímapolitikai célkitűzéseket fognak megkövetelni a termelőktől, amelyeket kötelező, illetve ösztönzőkön alapuló intézkedésekkel kívánnak elérni. A közvetlen kifizetéseknek ezen követelmények az előfeltételét fogják képezni. A vidékfejlesztésre szánt tagállami forrásoknak pedig legkevesebb 30 százalékát környezeti és klímapolitikai intézkedésekre kell majd fordítani.

"A közös agrárpolitika az egyik legfontosabb szakpolitikánk, amely minden európai polgár életére hatással van. Ezen javaslatok hozzájárulnak majd a mezőgazdasági ágazat versenyképességéhez, ugyanakkor erősítik annak fenntarthatóságát" - jelentette ki Jyrki Katainen, az EB munkahelyteremtésért felelős alelnöke.

A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Kép forrása: Pixabay