Varga Mihály második munkanapján mint nemzetgazdasági miniszter, március 11-én nyújtott be a parlamentnek egy módosító javaslatot a zárószavazás előtt álló T/9875-ös törvényjavaslathoz, mely többek közt a késedelmes fizetésekről is rendelkezik. Az eset érdekessége, hogy az uniós irányelv szerint a tagállamoknak 2013. március16-ig kell beépíteniük a késedelmes fizetésekről szóló felülvizsgált irányelvet a nemzeti jogrendszereikbe, a módosítás pedig éppen ezt a határidőt tolná ki július elsejére.
A módosításról megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, ám ők egyelőre nem válaszoltak a megkeresésünkre.
Az uniós elképzelés
Az uniós irányelv szerint azért szükséges a jelenleginél szigorúbb szabályozás, mert kis- és középvállalkozások tucatjai mennek csődbe Európa-szerte a ki nem egyenlített számlák miatt. A 2011/7/EU irányelv előírja a hatóságoknak, hogy 30 naptári napon belül, illetve rendkívüli körülmények között 60 napon belül fizessenek az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. A tervezet szerint a vállalkozásoknak 60 napon belül ki kell egyenlíteniük a számláikat, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg, és ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben.
Az uniós elképzelés szerint az új intézkedések fakultatív jellegűek a vállalkozások számára. Magyarázatként azt írták a jogalkotók, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy vállalkozás meg kívánja hosszabbítani a fizetési határidőt néhány nappal vagy héttel, hogy megőrizze a felhőtlen kereskedelmi kapcsolatot egy konkrét ügyféllel. Ezzel szemben az intézkedés kötelező a jelenleg legnagyobb adósnak számító állami hatóságok számára, mondván nekik példát kell mutatniuk, és - pl. szerződéseik teljesítése révén - igazolniuk kell megbízhatóságukat és hatékonyságukat.
Magyar szigorítás
A magyar kormány már hivatalba lépésekor hangoztatta, hogy fel kíván lépni a körbetartozások ellen, így talán keveseket lepett meg, hogy a parlament az uniós irányelvnél szigorúbb szabályozást kíván átültetni a gyakorlatba. Mint azt a Napi Gazdaság korábban megírta, amíg az EU tervezet kizárólag a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre határoz meg új szabályokat, addig azokat a magyar kormány valamennyi szerződésből eredő pénztartozásra kiterjeszti. Így a törvény főszabályként bevezeti a 30 napos fizetési határidőt, módosítja a késedelmi kamat mértékét és kötelezővé teszi az adós számára behajtási költségátalány fizetését. Mindezt nem csak a vállalkozások egymás közti, hanem az állam, az önkormányzatok és a költségvetési szervek vállalkozásokkal kötött szerződéseire is alkalmazni kell - a magánszemélyekre azonban e szabályok nem vonatkoznak. A 30 naptól kivételes esetekben itthon is el lehet térni, viszont a fizetési határidő nem lehet több 60 napnál.
Amennyiben ezt nem sikerül betartani, úgy a késedelmi kamat a jegybanki alapkamat plusz 8 százalék lesz. Fontos tudnivaló az is, hogy késedelem estén az adósnak a pénztartozás és a késedelmi kamat mellett kötelező lesz legalább 40 euró értékű (11,6 ezer forint) behajtási költséget is megfizetni. Ez egy minimum átalányösszeg, amelyen felül a hitelező jogosult az ezt meghaladó behajtási költségét is érvényesíteni az adóssal szemben. A minimum összeget akkor is meg kell fizetnie az adósnak, ha a késedelmét kimenti, vagy ha a hitelezőnek egyáltalán nem merült fel behajtási költsége. Az átalányt kizáró szerződés semmis, kivéve, ha a kötelezettnek késedelme esetén kötbért kell fizetnie. A szerződő felek részletfizetésben is megállapodhatnak, akkor a részletfizetés esedékességére, késedelmes teljesítésére vonatkozóan kell az új szabályokat alkalmazni.