A magyarországi bankszektor arra készül, hogy az elszámolást - amelyet a jogi aggályok ellenére végrehajtanak, amint hatályossá válik - a forintosítást és a fair bankolásra vonatkozó új szerződéseket egyszerre intézik el az ügyfelekkel, akiknek így majd csak egyszer kell bemenniük a bankokba - derült ki Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szavaiból a szervezet háttérbeszélgetésén.

Mikor jön a levél a banktól?

A mostani tervek szerint az érintett ügyfelek bankjuktól levelet valamikor 2015 első felében kapnak. Bár az elszámolás pontos tartalma még nem ismert, de a szövetség szerint annak akkor van értelme, ha a levél már konkrét és érthető számokat, levezetést tartalmaz. Így a fogyasztói hitelek rendezése a jövő év derekára rendeződhet.

Kapcsolódó

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Bankszövetség között vasárnap megszületett megállapodás ezzel kapcsolatban annyit tartalmaz, hogy a "kormány törekszik arra, hogy a 2014. XL. törvény szerinti elszámolás, a forintra váltás, valamint a fogyasztói hitel szabályainak módosításáról szóló törvény hatálybalépése egy időpontra essen annak érdekében, hogy ne kelljen egynél több körben az érintett ügyfelek szerződését módosítani".

Az ügyfél a törvényben meghatározott időponttól számítva 30 napon belül írásban kezdeményezheti az eredeti devizanem fenntartását - ám a "maradásra" csak "különleges feltételekkel" lesz lehetőség, mivel a 2011 óta érvényes szabályozás szerint a minimálbér 15-szörösére rúgó devizajövedelmet kell igazolni (igaz, ez a feltétel az új szerződésekre vonatkozik míg most a meglévő fut tovább - a szerk.).

Mi lesz a legrosszabb helyzetben lévő devizahitelesekkel?

A Bankszövetség javasolja a kormánynak a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. mandátumának meghosszabbítását és kvótájának emelését. Döntés az ügyben még nincs. Ez azoknak lesz segítség, akik számára nem megy a várhatóan 25-30 százalékkal csökkenő törlesztőrészlet fizetése.

A NET 2012 eleji indulása óta 2014. augusztus 31-ig 22 593 ingatlanfelajánlást fogadott be. Az ingatlanok többsége a keleti országrészből, azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik, de Budapest és Pest megye is élen jár a befogadott ingatlanok számában. A cég által eddig befogadott ingatlanok mintegy 102 ezer személy lakhatását biztosítják. Az eddigiek alapján valószínű, hogy év végéig elérik a kitűzött 25 ezer ingatlan befogadását.

És akik nem nem férnek be a januártól érvényes új szabályokba?

Jó néhány olyan devizaadós lesz, akik a forintosítás pillanatában nem felelnek meg a 2015. január elsejétől érvényes új hitelezési limiteknek, azaz elvileg nem kaphatnak akkora hitelt, amekkora a forintosítás után marad. Az erre vonatkozó MNB-szabályozás alapvetően e két pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (jtm) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (hfm) pedig a fedezett hiteleknél - ilyenek például a jelzáloghitelek - a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.

Ezt a helyzet úgy oldják meg, hogy az érintett ügyleteket kiveszik a jtm- és a htm-szabályozás alól - derült ki lapunk kérdése nyomán. Nem cél ugyanis, hogy bármely adóst adminisztratív okból kizárják a forintra váltásból. Az azonban még nem dőlt el, hogy a bankok versenyezhetnek-e értük vagy az ilyen ügyfeleknek kötelező a jelenlegi bankjuknál maradni.

Mennyi buknak a bankok?

A Kúria 2014. júniusi döntését követi az átszámítási és elszámolási, most pedig a forintosítási törvény. E három jogszabály hatására a bankszektor 1000 milliárd forint körüli veszteséget szenved el (az MNB legutóbbi becslése 942 milliárd forint volt) - állapította meg Becsei András bankszövetségi alelnök, az OTP Jelzálogbank Zrt. és OTP Lakástakarék Zrt. vezérigazgatója. Ez az összeg a teljes bankszektor saját tőkéjének a harmadára rúg.

A Kúria azt mondta ki - többek közt -, hogy

  • az árfolyamrés alkalmazása önmagában is tisztességtelen
  • pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahiteles szerződés
  • az egyoldalú szerződésmódosítás akkor nem tisztességtelen, ha - a Kúria által korábban meghatározott elveknek megfelelően - azt meghatározták, hogy az oklistában szereplő mely tételek módosítják a szerződés tárgyát, illetve az ügyfeleket kellően, világosan, egyértelműen tájékoztatták arról, hogy e módosulások hogyan hatnak a szerződésre.

Ki jár jobban?

Ha az adós 2008-ban vette fel a kölcsönt, akkor az elszámolás nyomán összességében a deviza- és a forinthiteles ugyanúgy jár (törlesztőrészlet és az eddigi befizetések jelenértéke alapján). A korábbi években "kezdett" devizaadósok viszont egy jó használt autó árával járnak jobban - fogalmazott Becsei.

Azzal kapcsolatban, hogy a forintosítással ki jár majd jobban, Kovács úgy fogalmazott: aki az évek során bízott a kormányban és Bankszövetségben, mindig rendesen fizette a hiteleit és belépett az árfolyamgátba, ők fognak a legjobban járni. Ezt azzal indokolta, hogy az árfolyamgátban lévők a kormánytól és a bankoktól is kaptak kedvezményt. Az árfolyamgátasokkal kapcsolatos pontos elszámolásról a szervezet még tárgyal a kormánnyal.

Kik lesznek az igazi nyertesek?

A devizahitel a magyar gazdaság egészére negatív hatással volt, mivel szűkítette a makrogazdasági mozgásteret, valamint a bankrendszer számára is hátrányos volt - így a forintosítás mindenki számára előnyös lesz, új növekedési lendületet adhat a gazdaságnak, a növekedési potenciál bővülhet - foglalta össze a makroszempontokat Nátrán Roland bankszövetségi elnökségi tag, az Eximbank Zrt., vezérigazgatója.

.A kivezetés a bankrendszer hitelezési potenciálját erősítheti, immár a lakossági szegmensben is. A mostani intézkedéscsomag fő nyertesei a háztartások lehetnek - véli Nátrán. A helyzet rendezéséhez több tényező együttállása kellett: a lakosság jövedelmi helyzetének javulása, a bankok stabilitása, magas devizatartalék az MNB-ben, valamint alacsony alapkamat. Emellett az is kedvező, hogy a 2400 milliárd forint értékű hitelátváltás az MNB közreműködése nyomán nem hat az árfolyamra (Az első, hétfői tenderen a kereskedelmi bankok 7,83 milliárd eurónyi ajánlatot adtak be a jegybanki eszközökre, az MNB pedig az összes ajánlatot elfogadta. A bankok által beadott ajánlatokból 1,63 milliárd euró vonatkozott a rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött eszközre, illetve 6,20 milliárd euró a feltétel nélküli, spot ügylettel kombinált swap-ügyletre.)

Milyen lesz új forintkamat?

A forintosítás pontos szabályai nem ismertek, az majd a pénteken a parlament elé kerülő törvényjavaslatból derülnek ki. Így nem tudni, hogy mi lesz a forintra váltott hitelek kamataival. A bankok szerint az lenne logikus, ha az új (forint) hitelkamat mértéke összefüggene a kezdeti (frank/euró/jen) kamattal - a kockázatok ugyanis hasonlóak maradtak. Igaz, a szerződések indulása óta eltelt 5-7 évben sok esetben változhattak a körülmények és ezzel a kockázati profil.

Csakhogy a pénzintézetek szerint több százezer ügyfélnél "nem nagyon lehet elmenni" az egyedi ajánlatok felé - különösen mert kevés az idő az átszerződésre. A bankok azt javasolják a kormánynak, hogy tarthassák meg a korábban az ügyfelekre folyósításkor megállapított hitelminősítést. Ez azt is jelenti majd hogy végül a forinthitelek kamatszintje a korábbi frankhitelek induláskori szintjéhez közel lehetnek.

Mi lesz a bankok közti versennyel?

Amennyiben a most látható feltételek mellett valósul meg 2015-ben a forintosítás, akkor tovább erősödhet a bankok közti piaci verseny, amelynek a fő haszonélvezői az ügyfelek lesznek. Egyrészt ugyanis a piaci árfolyamhoz közeli átváltás az ezer milliárdon felül nem vérezteti tovább a bankokat, másrészt a fair bankokról szóló, most a parlament elé kerülő szabályzás nyomán az összehasonlíthatóbb ajánlatok erősítik a versenyt, harmadrészt a bankok várhatóan szabadon tehetnek ajánlatot más banknál lévő ügyfeleknek, negyedrészt pedig forintban minden piaci szereplő likvid.

Ezen túl a forintosítás nyomán az ügyfelek egy része - akik ezt megengedhetik maguknak - várhatóan a hitel lezárását kezdeményezik. A fair bankokról szóló törvényben várhatóan szereplő minimum hároméves kamatfixálás pedig lényegében csak pontosítja a már most is érvényes szabályozást, azaz érdemben nem jelent változást.