A devizahitelesek és a bankok is már tanulmányozhatják az MNB első elszámolási rendeletét. A problémamentes szerződések elszámolására vonatkozó a jogszabály a friss Magyar Közlönyben olvasható.

Aki nem szeretne sokat olvasni, itt láthatja a lényeget. Ez a képlet:

Forrás: Magyar Közlöny

A Matolcsy György MNB-elnök jegyezte rendelet a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól címet viseli. A korábbi bejelentésnek megfelelően az alapmódszertant szabályozó rendelet kizárólag a problémamentes szerződések elszámolására terjed ki, ahol a fogyasztó egyszer sem esett késedelembe, illetve nem részesült semmilyen kedvezményben. A rendelet holnap, szombaton lép hatályba.

Olyan fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, ahol

  • a fogyasztónak nincs és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt fizetési késedelme és
  • a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt.

A Magyar Lízingszövetség korábbi kalkulációi szerint egy tpikus, 2007-es, többségében 60 hónapos futamidővel kötött átlagos lízingszerződésre vetítve - a becslések alapján - a kihelyezett összeg átlagosan 11 százaléka járhat vissza, ami 220 ezer forint lehet. Az elszámolásban érintett szerződések száma 700 ezer körül lehet, átlagosan szerződésenként 2 millió forintos finanszírozott összeggel. Fontos tudni, hogy a visszajáró összeg nagyban függ a lízingcégek kamatemeléseinek időpontjától és azok mértékétől.

A pénzügyi intézmények a rendelet alapján három módszertan közül választhatnak a fogyasztókkal való elszámolás során, egy intézmény azonban csak egy kiválasztott módszertant alkalmazhat a rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződésekre. Mindhárom módszertan alapját a fogyasztói túlfizetés tőke-előtörlesztésként való elszámolása adja és a jegybank szerint teljesen azonos eredményre vezet. Az MNB korábbi közlése szerint a választási lehetőség megteremtésével azt teszi lehetővé, hogy a pénzügyi intézmények belső elszámolási rendszereik sajátosságait figyelembe véve a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb módon végezhessék el az elszámolásokat. (A tervk szerint a kedvezményekkel, illetve késedelemmel érintett szerződésekre vonatkozó elszámolási módszertant szabályozó jogszabály már csak egyféle módszertant tartalmaz majd és az első rendelet módszertanát egészíti ki.)

Így számol majd a bank

Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást az 1. mellékletben foglalt módszertan (képünkön fent) alapján végzi el, akkor a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseknél első lépésként újraszámolja a fogyasztó kezdeti, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását - figyelembe véve a folyósításhoz kapcsolódó, az első törlesztési periódust megelőzően felszámított díjakat és költségeket is - és az ebből adódó első havi, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett törlesztőrészletét.

A bankmonitor.hu korábbi számításai szerint legnagyobb számban azon adósok vannak, akik változatlanul az eredeti hitelüket törlesztik. Egy átlagos devizahiteles-(aki 2007. januárjában 7 millió forintot vett fel 20 évre, svájci frank alapon - 1,8 millió forintos visszatérítést kaphat, ami csaknem 20 százalékkal csökkenti fennálló tartozását. A hiteltartozás így ugyan jelentősen csökken, de még így is magasabb, mint hitelfelvételkor, mivel az árfolyamváltozás kedvezőtlen hatása az adóst terheli. A visszatérítés másik kedvező hatása, hogy a hitel törlesztőrészlete 99 ezer forintról (28 ezer forinttal, azaz 29 százalékkal), 71 ezer forintra csökken.

Ezt követően kiszámolja a megvalósult első törlesztési periódus során forintban felmerülő túlfizetés mértékét, amelyet a pénzügyi intézmény által használt árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyamon a hitelnyújtás devizanemére átvált, majd ezzel csökkenti a törlesztési periódus utolsó napján fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást. A számításnál a rendszeres kamat-, kamatfelár-, költség- és díjtételek, valamint az árfolyamrés használatán kívül minden egyéb szerződéses kikötést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés szerint vesz figyelembe.

Az MNB statisztikái szerint 2014 első félévének végén meglévő valamivel több mint 6400 milliárd forintnyi háztartási hitelből 3820 milliárd forintnyi volt a problémamentes, elvileg tehát a hitellel rendelkező adósok többségével az első rendelet alapján fognak elszámolni a bankok.

A pénzügyi intézmény e lépéseket ismételve határozza meg a következő törlesztési periódusok törlesztőrészleteit, a túlfizetések mértékét és a mindenkor fennálló tőketartozás nagyságát, egészen az elszámolási fordulónapig, illetve, ha a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapot megelőzően megszűnt, a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésének napjáig. Az elszámolási fordulónapon vagy a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló tőketartozás és az átszámításból adódó tőketartozás közötti különbség az árfolyamrésből, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból származó, a teljes futamidőre vonatkozó túlfizetés.

De így is lehet

Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást a 2. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, akkor a fogyasztó adott havi túlfizetését egy külön technikai számlán - gyűjtőszámlán -, a hitelnyújtás devizanemében felhalmozottnak tekinti. Ekkor a gyűjtőszámlán felhalmozott túlfizetések mellett a pénzügyi intézmény az elszámolási fordulónapon, illetve a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló magasabb tőketartozás korrekcióját is elvégzi annak érdekében, hogy a kiszámított túlfizetések mértéke megegyezzen az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján számított összeggel.

Forrás: Magyar Közlöny

Mindkét módszertan alkalmazásánál az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés az elszámolási fordulónapon, illetve, ha a fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, akkor a fogyasztói kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás és a fogyasztói kölcsönszerződés fennálló tartozásának különbsége.

Ez pedig a harmadik lehetőség

Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást a 3. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést az egyes törlesztési periódusokra vonatkozóan egymást követően számítja ki.

Forrás: Magyar Közlöny

MIndhárom módszertan alkalmazása során a már megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés
esetében az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést csak azokra a fogyasztói kölcsönszerződésekre kell kiszámítani, amelyek a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti elévülési időn belül szűntek meg - hangsúlyozta az MNB.

Az az árfolyamrésre vonatkozó számítást néhány esetben nem kell elvégzi:

  • az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződésnél
  • ha a fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt lehetőségével élve a fogyasztó a törlesztőrészletet a hitelnyújtás devizanemében fizette meg, az így megfizetett törlesztőrészletekre
  • forint fogyasztói kölcsönszerződésnél
  • a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben.