A pénzügyi intézmények legkésőbb április 30-ig küldhették ki - a korábban soha nem látott logisztikai feladatot jelentő munka keretében - a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásában érintett ügyfeleiknek az elszámolási tájékoztatókat. A Posta április 28-i bejelentése szerint addig csaknem 1,2 millió darab ilyen típusú küldemény érkezett be, amely a várható mennyiség mintegy 70 százaléka. Majd április 30-án délután négy óráig 1 millió 604 ezer devizahiteles levelet adtak postára a pénzintézetek, ebből 850 ezer darab küldeményt már átvettek az érintett ügyfelek, 43 ezer esetben a küldeményért nem jelentkeztek, vagy a megadott címen az ügyfél már nem volt elérhető

Ebben a cikkben azt jártuk körül, hogy melyek a devizahitelesek legfontosabb teendőim; melyek a legfontosabb dátumok; hogyan számolják ki a bankok a visszatérítést; valamint mi a teendő, ha nem érkezik meg a levél. Ebben az írásban pedig azt mutattuk meg, hogy mi olvasható az elszámolólevélben; melyek a legfontosabb határidők; a speciális helyzetek; milyen formában érkezik majd a visszatérítés. Ebben pedig azt, hogy milyen fontosabb határidők vannak az egész folyamatban, valamint mi a teendő, ha valaki nem ért egyet a pénzügyi intézménytől kapott elszámolási tájékoztatóval.

Kapcsolódó

Most pedig kérdések és válaszok formájában az Erste Bank segítségével azt mutatjuk be, hogy mire terjed ki az elszámolás, mikortól és hogyan változik a havi törlesztő, valamint hogyan árazódik a jövőben a hitel. Az Erste Bank a Forintositas.hu oldalt azért hozta létre, hogy minden, az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos kérdésre megadja a választ.

Ha Erste-ügyfélként szeretne több információt a folyamatról, online, telefonon és személyesen is tájékozódhat!
A forintositas.hu oldalon részletes információt talál az elszámolásról, annak törvényi hátteréről, az MNB által közétett anyagokról és teendőkről, valamint a legfrissebb híreket is nyomon követheti. E-mail üzenetet küldhet, vagy ingyenes, internet alapú hívást kezdeményezhet.
Telefonon a 06 40 222 222 telefonszámon áll a bank rendelkezésre, válassza a 6-os menüpontot!
Ha személyesen szeretne felvilágosítást kapni, keresse fel bármelyik Erste bankfiókot; hozza magával személyi igazolványát, lakcímkártyáját, valamint az elszámolásban érintett szerződésének azonosító számát.

A deviza hitelek forintosítása 2015. február 1-i fordulónappal, 2015. február 1. és március 31. közötti elszámolással történik. A bank a forintosításról az elszámolásról szóló levélben tájékoztatja az ügyfeleit. Az forintosítás során alkalmazott árfolyam: a svájci franknál 256,47 forint, az eurónál 308,97 forint, míg a japán jennél 2,163 forint.

Figyelem: az elszámolás nem vonatkozik 2004. május 1. előtt kötött kölcsönszerződésekre, a folyószámlahitelekre, a hitelkártyára, valamint az állami támogatással nyújtott lakáscélú forint hitelekre. A forintosítás az elszámolásban érintett ügyletek közül az ingatlanfedezet mellett nyújtott kölcsönszerződésekre terjed ki. A forintosításban nem érintett hitelek devizanemének megváltoztatására az eddigi piaci feltételeknek megfelelően van lehetőségük az ügyfeleknek.

- Milyen előnyei és hátrányai vannak a forintosításnak az ügyfelek szempontjából?

A forintosítás előnye, hogy az ügyfél mentesül az árfolyamkockázattól, vagyis törlesztőrészletét az árfolyamváltozások a jövőben nem érintik, további árfolyamveszteségek pedig biztosan nem érik. Így a hitel törlesztése kiszámíthatóvá, előre tervezhetővé válik. Hátránya, hogy a forint erősödéséből és a deviza gyengüléséből származó esetleges árfolyamnyereségtől elesik az ügyfél, így ez nem csökkenteti tartozásának és törlesztőrészletének forintösszegét.

- A már felmondott deviza alapú ügyleteket is forintosítják?

A bank által korábban már felmondott ingatlanfedezetes ügyletek esetén is sor kerül a tartozás forintra váltására. Ezen ügyletekkel kapcsolatban speciális szabály, hogy csak a tartozás forintra váltása történik meg, azonban a késedelmi kamat mértéke nem változik. Amennyiben a követelés érvényesítése iránt végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor a forintra váltás miatt módosult tartozásösszeget a végrehajtást kérő az elszámolás megtörténtével együtt jelenti be a végrehajtónak.

- Mikor kell fizetni az első, megváltozott törlesztőrészletet?

Az elszámolásról szóló tájékoztatás megküldésének végső határidejét követő hónaptól. Az új - feltehetően a fogyasztó számára kedvezőbb - törlesztőrészlet megfizetése is első ízben a szerződésmódosulás napját követő hónapban kerül sor, de az alacsonyabb törlesztőrészlet alkalmazásának - már az értesítést megelőzően - nincs akadálya. Fontos, hogy 2015. január 1-től a forintosításban érintett hiteleknél nem a piaci, hanem a forintosítás során alkalmazott árfolyamnak megfelelően kell már törleszteni. A bank ezen árfolyamok alapján állapítja meg a havonta esedékes törlesztőrészlet összegét.

A forintosítás utáni első új kamatszint kiszámításakor a hitel eredeti (nem akciós) kamatfelárából, vagyis az első (nem akciós) kamatszint és az akkori bankközi kamat (svájci franknál CHF Libor, eurónál EUR Libor) különbségéből kell kiindulni. A bankok ezt az eredeti kamatfelárat tehetik rá az aktuális budapesti bankközi kamatlábra (Bubor) - többféle korlátozással. Így a kamatfelár nem lehet alacsonyabb 1 százaléknál, továbbá nem lehet magasabb 4,5 százaléknál lakáscélú jelzáloghiteleknél, illetve 6,5 százaléknál szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. Emellett az új kamatszint nem lehet magasabb sem az eredeti, sem a jelenlegi (egészen pontosan a 2014. július 19-én érvényes) kamatnál, kivéve, ha e szabály miatt 1 százalék alá csökkenne a kamatfelár, el kell tehát érnie a Bubor plusz 1 százalékot.

- Miként változhat a kamat a forintosítást követően?

A forintosított devizahitelek a forintosítás után referenciakamatozásúak lesznek. Kamatukat a 3 havi Buborhoz kötik, tehát ezzel együtt változhat. A kamatfelár 16 év feletti hátralévő futamidejű hitel esetében 5 évente, 9-16 éves hátralévő futamidejű hitel esetében 4 évente, 3-9 év éves hátralévő futamidejű hitel esetében pedig 3 évente módosítható, ezt nevezik kamatfelár-periódusnak.

- Megszűnt a bankok lehetősége az egyoldalú szerződésmódosításra?

Nem, az egyoldalú szerződésmódosításoknak bizonyos esetekben továbbra is megvan a maguk indokoltsága. Nem egyszerűen az egyoldalú, csak a vitatott szerződés-módosításoknak vetnek véget a jogszabályok. Ezentúl ugyanis csak az MNB által jóváhagyott úgynevezett kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók alapján módosíthatnak feltételeiken a bankok.

- Milyen fontosabb szabályok vonatkoznak a forintosított hitelek díjaira, egyéb költségeire a forintosítás után?

A tételesen meghatározott díjakat, jutalékokat és költségeket a bankok évente csak egyszer, április 1-jén emelhetik meg, méghozzá a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex, vagyis az infláció mértékével. A jogosnak bizonyult költségelemeket a bankok a jövőben is felszámíthatják a hitelekre, a fenti kamatszabályokat ezek figyelembe vétele nélkül kell érteni.

- Dönthet-e úgy valaki, hogy devizahitelben marad? Ha igen, hogyan?

Az elszámolásról és a forintosításról szóló tájékoztató levél kézhezvételét követően 30 napja van az ügyfélnek arra, hogy jelezze bankjának: szeretné, ha mellőznék hitelszerződésének forintosítását. Ehhez azonban négy feltétel közül legalább egynek meg kell felelni. Ha valaki így dönt, legfeljebb a hitel eredeti kamata vagy referenciakamatozású hitel esetén kamatfelára számítható fel, a hitel devizaneme pedig visszaáll. Azok az ügyfelek, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, egyúttal vállalják, hogy az árfolyamgát biztosította kedvezménytől a továbbiakban elesnek.

A feltételek teljesítését a bank ellenőrzi és ennek eredményéről tértivevényes levél útján értesíti az ügyfelet. A felmondott ügyletek forintra váltására speciális szabály vonatkozik. Az érintett ügyfelek az elszámolásról és forintosításról szóló tájékoztató levél kézhezvételétől számított 30 napon belül - külön indokolás nélkül - kérhetik az eredeti devizanem visszaállítását.

- Mi történik, ha valaki nem szeretne devizában maradni, de nem fogadja el a forintosítás utáni új feltételeket sem?

A hitelszerződés módosulását követően 60 napon belül felmondható a hitelszerződés, ami után újabb 90 nap marad a tartozás teljes összegének rendezésére, akár saját, akár idegen forrásból. A végtörlesztésért külön díj-, költség- és jutalék nem számítható fel.

- Megszűnik-e az árfolyamgát a forintosítás következtében?

Igen. Azonban, hogy ennek következtében ne emelkedjen az árfolyamgátasok havi terhe, a törlesztőrészleteket a forintosítás előtti (2015. januári esedékesség szerint), "rögzített" szinten kell tartaniuk a bankoknak (kivéve, ha az kamatváltozás miatt változik) az árfolyamgát teljes futamideje alatt (legfeljebb 60 hónap).

Az árfolyamgát eredeti határidejének lejártáig (legfeljebb 60 hónap) a ki nem fizetett összeg folyamatosan hozzáíródik a forintosított hiteltartozáshoz. A 60 hónap leteltével tehát a törlesztőrészlet megemelkedhet. Ha ezáltal a havi teher a jelen helyzet alapján várhatóan a rögzített szint 115 százaléka fölé emelkedne, legkésőbb a legfiatalabb adós 75. életévének betöltéséig tartó időre meghosszabbítja a bank a futamidőt.

- Kiléphet-e a rögzített törlesztőrészletből az árfolyamgátas ügyfél, hogy elkerülje a későbbi jelentős törlesztőrészlet-emelkedést, illetve a fenti futamidő-hosszabbítást?

Igen. A döntést segítheti, hogy az elszámolásnak köszönhetően amúgy is alacsonyabb lesz a tartozás és a törlesztőrészlet az elszámolást megelőző, árfolyamgát nélküli szinthez képest, így nem feltétlenül nő jelentősen az ügyfél törlesztési terhe, ha a rögzítés feloldása mellett dönt. A rögzítés megszüntetése bármikor kérhető a banktól az árfolyamgát eredeti, 60 hónapos időszakának lejártáig.