Idén közepes diótermés várható, de a minősége kiváló lehet. A május-június ugyanis megfelelő mennyiségű csapadékot hozott a diófák számára, így a dió gyümölcsmérete és beltartalma nagyon kedvezően alakult - mondta Apáti Ferenc az rádióban.
Az előző évekhez képest viszont 10-15 százalékos drágulás várható. Ennek alapvetően a dió egyik rettenetes kártevője, az úgynevezett dióburok-fúrólégy az oka. A nem kezelt, nem gondozott kisebb szórványültetvényekben, valamint a szabadon élő diófákban igen komoly károkat okoztak az idei évben, elsősorban a Dunántúlon, márpedig a dióbél jelentős része a szórványültetvényekből, vagy vadon termő fák termésének megtöréséből kerül az asztalra.
A drágulás attól is függ, hogy a főszezonban mennyi ukrán és román import érkezik Magyarországra. A dióbél amúgy is széles intervallumon mozog, főként attól függően, hogy feles, negyedes vagy tört dióbélről van-e szó. Így az elmúlt években 1500 és 4000 forint között alakult a csonthéjas gyümölcs kilónkénti ára.
A KSH 2017-es összeírása szerint a dióültetvények nagysága eléri a hétezer hektárt, és folyamatosan bővül. A legnagyobb termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, ahol több mint 2900 hektáron folyik diótermesztés, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében is jelentős területen foglalkoznak a csonthéjassal.
A magyar dió úgynevezett réspiaci és prémiumkategóriás terméknek számít az európai piacon, ahová jóval a fő európai termesztő Franciaország és az olcsó import kaliforniai dió megjelenése előtt kerül. Magyarország évente 1500-2700 tonna száraz héjas diót exportál 1,3-2,5 milliárd forint értékben, míg a dióbél exportból, ami 1500-2000 tonna 2,5-3,5 milliárd forint származik. Fő export célországok közé Nagy-Britannia, Németország, Ausztria és Svájc sorolható.