A képviselők 163 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely alig több mint egy év után törli el a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket.

A tárcavezetők indítványuk indoklásában hivatkoznak az MSZP boltzár eltörlését célzó népszavazási kezdeményezésére is. Kiemelték, a kormánynak ma a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítés elleni egységes fellépés a legfontosabb kérdés, amit megakadályozna egy vasárnapi pihenőnapról szóló referendum.

Kapcsolódó

Államtitkár: nem sikerült meggyőzni az embereket

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló szabályozást azért támogatta a kormány, mert egyetértettek az alapelvvel, hogy vasárnap senkit ne lehessen munkára kötelezni, de a kabinet számára is az kiemelt cél volt, hogy a kiskereskedelmi forgalom ne csökkenjen, a foglalkoztatottság nőjön, forgalom pedig a nagy cégek felől, a kisebb boltok felé terelődjön.

Az államtitkár szerint heves politikai viták ellenére, az említett célokat sikerült elérni, hiszen 2015-ben több mint 3000 fővel növekedett a kiskereskedelemben alkalmazottak száma, sőt munkaerőhiány van, 6000 betöltetlen állás van szektorban, valamint 5 százalékkal nőtt a forgalom. Hozzátette: becslések szerint a 2500 négyzetméter feletti boltok piaci részesedése némileg csökkent, a kisebb üzletek forgalma viszont kimutathatóan nőtt. Ezzel szemben, az ellenzék egy évvel ezelőtt tízezres elbocsátásokkal és a forgalom visszaesésével riogatott, ez azonban politikai hisztériakeltésnek bizonyult.

Ugyanakkor elismerte: az eredmények ellenére vitán felül áll, hogy a szabályozás az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult, a törvényt sokan ellenezték és számos politikai szereplő akart politikai tőkét kovácsolni magának a kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi pihenőnapjából.

Az elmúlt egy év tapasztalatainak értékelésekor a kormánynak nem csak a gazdasági célkitűzéseket kell megvizsgálnia. Ez egy néppárti kormány, ami azt jelenti, hogy kabinet az emberektől kapott felhatalmazás alapján, az emberekkel közösen, az emberek érdekében cselekszik - jelentette ki az államtitkár.

Továbbra is azt szeretnék, ha vasárnap mindenki otthon lehetne és a családjával tölthetné ezt a napot, de úgy tűnik, az elmúlt évben nem sikerült meggyőzni az emberek többségét arról, hogy a vasárnapi pihenőnap megkönnyíti az életüket. Hozzátette: ebben a helyzetben azt is mérlegelni kellett, hogy érdemes-e milliárdokat költeni egy vasárnapi pihenőnapról szóló népszavazásra, miközben a kötelező betelepítési kvótára vonatkozó népszavazás sokkal fontosabb témára irányul.

Fidesz: az országgyűlés önkorrekcióra kényszerül

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy noha az elmúlt egy év minden szempontból az előterjesztőt igazolta, egy munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni és 5 százalékot meghaladóan nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a parlament önkorrekcióra kényszerül, mert a társadalom szabadságkorlátozásként élte meg, hogy nem lehet vasárnap vásárolni. Értékelése szerint ez a társadalmi szolidaritás veresége. A kormánypárti politikus kitért arra, hogy a népszavazás okafogyottá vált és jogilag is lehetetlen.

A bérpótlékokra vonatkozóan kiemelte: a Fidesz a pótlékok felemelését támogatja és erről egyeztetést kezdeményez az ágazati képviseletekkel. Kifejtette, hogy az alkotmányos rend világos szabályai szerint a visszavonás a 2015. március 14-i állapot helyreállítását jelenti, a pótlék emelésére benyújtott módosító javaslatokat pedig politikai haszonszerzés motiválja, erre ebben a formában nincs jogi lehetőség.

Gulyás Gergely bírálta, hogy a hazai baloldal egyetlen olyan téma mellett sem áll ki, amely a világon mindenhol kedves a baloldalnak, s nem érzi morális problémának, hogy a nagy multinacionális áruházláncok érdekeiért lépjen fel. Több a vásárló, mint az eladó, utóbbiak sérelme kevésbé fontos az MSZP-nek - jegyezte meg.

MSZP: a kormány visszavonulót fújt

Lukács Zoltán, az MSZP vezérszónoka úgy értékelt: ha pártja nem viszi végig kezdeményezését, akkor a kormánynak esze ágában sem lett volna visszavonni a szabályozást. Megjegyezte: a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a népszavazást. A Nemzeti Választási Irodánál történtekre utalva úgy vélte: párttársát megakadályozták jogainak érvényesítésében, s az ügyben azóta sem jutottak semmire a hatóságok.

Az ellenzéki képviselő szóvá tette, hogy a jogszabály visszavonásával a 100 százalékos bérpótlékról szóló rendelkezést is hatályon kívül helyezik, miközben a munkavállalók védelmezőiként állítják be magukat. Bírálta azt is, hogy a kormány "szétverte" a munka törvénykönyvét és az érdekképviseleti jogok többsége a munkaadói oldalra került.

A referendum költségeiről szólva azt mondta: drága a népszavazás, de a demokrácia költségekkel jár, s az összeg kevesebb, mint amivel a kormányhoz köthető "senkiházaik" "hülyének nézik" az embereket. A szocialista politikus aggályának adott hangot amiatt, hogy a kormány később újra bezárná vasárnap az üzleteket. Kitért arra is: egy spirálfüzetet tudna teleírni azzal, hogy miben kellene még meghallani az emberek hangját.

KDNP: a dolgozóknak a pihenőnaphoz is joguk van

Vejkey Imre, a vasárnapi boltzár visszavonását ellenző KDNP képviselője arra mutatott rá, hogy a dolgozóknak nemcsak a munkabérhez van természetes joguk, hanem a pihenéshez is. Emlékeztetett, hogy nemcsak a kereszténydemokraták, de annak idején a munkásmozgalom is a hét utolsó napjának szabaddá tételét követelte. Pártja is ezt szorgalmazta, mert aki például keddet kapja meg szabadnapként, az nem tud a családjával lenni. Szerinte a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény nagy előrelépés volt a szolidaritás terén, de ha a politika magára hagyja a családot, abból nagy baj lesz.

Kijelentette ugyanakkor: nem jól mozgósítottak, hogy világossá tegyék, a családok támogatása, a szabadság és a szabad vasárnap elismerése nem áll ellentétben egymással, szembeállításuk csak egy ravasz trükk. Bár sokak szerint individuális szabadságjogaikat korlátozta az, hogy szolidárisak vagyunk a kereskedelmi dolgozókkal - ismerte el.

"A szekularizált világunkban a gazdaság fiktív szereplői megfosztották az embert önérzetétől, megalázták és elvették a tisztességbe vetett hitét" - jelentette ki a keresztény értékeket hangsúlyozó politikus, hozzátéve: az emberek jelentős része így demoralizálódott, "csak az aranyborjú számít". Szerinte a modern ember oly mértékben a szükségletei kielégítésének rabja lett, hogy már az utódlásról is egyre kevésbé gondoskodik.

Jobbik: a társadalom többsége ellenezte a boltzárat

Volner János (Jobbik) szerint nem lett volna szabad idáig eljutni, mert a társadalom többsége ellenezte a vasárnapi boltzárat, ezért rendkívül arrogánsnak nevezte a kormány eddigi hozzáállását. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor nem a többség véleményét képviseli, hanem a saját fixa ideáit, ő kívánja eldönteni a társdalom helyett, hogyan éljenek az emberek. Az egyik legtöbbet dolgozó ember a magyar, sokan ezért csak vasárnap tudtak bevásárolni.

Szólt a "kopasz keretlegényekről", akikkel el kívánta lehetetleníteni a népszavazást a kormányoldal, és feltette a kérdést: ki is a szélsőséges az Országgyűlésben? Igazat adott annak az érvnek, hogy a boltzár visszavonása a baloldali elvek lábbal tiprása, a társadalom akarata mégis nyilvánvaló - szögezte le.

Kifogásolta, hogy a kormányoldal nem biztosítja a javaslatban a vasárnapi 100 százalékos bérpótlék alkalmazását, és annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy aki nem akar vasárnap dolgozni, annak ne kelljen. Ismertette ugyanakkor, hogy pártja alapvetően támogatja a javaslatot.

LMP: kármentést végez a Fidesz

Schmuck Erzsébet (LMP) egyértelműnek nevezte, hogy a Fidesz kármentést végez, mert fél az emberek ítéletétől, a kudarctól. Emlékeztetett: a múlt héten a kormány megszólalói még a boltzár fenntartása mellett foglaltak állást.
Sorolta azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket szerinte szintén el kellene törölni a társadalom ellenzése okán: a földprivatizációt, az egykulcsos adót, a paksi bővítést, a stadionépítéseket.

A boltzár megszüntetésével az LMP egyetért, mert akkor látják annak értelmét, ha Magyarországon heti hatnapi munkából is meg lehet élni, Schmuck Erzsébet szerint azonban jelenleg nyolcnapiból sem lehet.

Szintén bírálta a vasárnapi 100 százalékos bérpótlék felére csökkentését, és reményét fejezte ki, hogy a kormány a kudarcból megérti: az nem hatástanulmány, hogy bevezetése után egy évvel tekintik át egy intézkedés következményeit.