Drágulást hoz a kevés búza?

Igen pesszimista becsléssel állt elő a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) az idei búzaterméssel kapcsolatban: 10-20 százalékos termésmennyiség-csökkenést várnak a folyamatos csapadékhiány miatt. Ez azt jelenti, hogy a 2016-os szezon 5 millió tonnás rekordtermése után idén már csak 4 millió tonna betakarításával számolnak. (A KSH adatai szerint az általuk megadottnál lényegesen több, 5,592 millió tonna búza termett 2016-ban.) A szövetség szerint a búzatermelők fele volt veszteséges a tavalyi tonnánként 40 ezer forintos átlagár mellett. Idén ez az arány akár a 70-80 százalékot is elérheti a kedvezőtlen időjárás miatt, ahhoz ugyanis, hogy némi nyereség is keletkezzen, átlagosan 50 ezer forintos felvásárlási árra lenne szükség.

Spekulatív termékről lévén szó, a hasonló "bemondások" piacbefolyásoló erővel bírhatnak, ám sokan nem is veszik igazán komolyan őket. A Napi.hu-nak nyilatkozó gabonapiaci szakértők ugyanis ennél kisebb hatásokra számítanak.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Magyarországon hagyományosan nehézkes a búzatermés becslése, mert ezért is szoktak "ködösíteni" a szereplők a várakozásaikkal kapcsolatban. Külföldön sok helyen pontosabb prognózisok készülnek, nálunk viszont csak akkor lehet megmondani a mennyiséget, ha a búzát learatják a kombájnok és bekerül a magtárakba - vélekedett a Napi.hu-nak Németh István, a Magro.hu online mezőgazdasági piactér ügyvezetője. Véleménye szerint a búza mennyisége elmarad majd a tavalyitól és olyan "jó-közepes" szinten állapodik meg, a minőség pedig már főleg attól függ, hogy kap-e még csapadékot a gabona a következő napokban az aratás kezdetéig.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara június elején készült becslései 4,9 millió tonna búzatermést jeleznek előre az idei szezonra. Ám ennél akár kisebb is lehet a vége, a 4,6-4,8 millió tonna közötti termés is reálisnak tűnik - becsülte lapunknak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség (Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége) főtitkára. Szavai szerint biztosra vehető, hogy elmarad az előző évi rekordtól, de a GOSZ 4 millió tonnás becslése már túlzottan pesszimista.

És mi lesz az árakkal?

Termelői oldalról azt látni, hogy csökkenő-stagnáló ártendencia érkezik a világpiacról, amely a magyar árakat is jelentős mértékben befolyásolják. Benchmarknak hagyományosan a párizsi és a chicagói árutőzsdét tekintik. Így ad absurdum az is előfordulhat, hogy Magyarországon kisebb termés mellett magasabb árak alakulnak ki, illetve fordítva - kommentált Pótsa Zsófia.

Úgy látja, hogy a most induló szezonban a 40 ezer forint/tonnás árhoz lesz közelebb az étkezési minőségű búza ára, a takarmányminőség pedig "becsúszhat" 40 ezer alá is. A malomipar szempontjából ugyanakkor a 47-50 ezer forintos már kritikusnak számítanak, ennek elérése azonban nem tűnik reálisnak. Komoly tartalékok vannak, mivel 1-1,5 millió tonna mindig van a raktárban "elfekvőben" a gazdáknál és globálisan is várhatóan tovább nő árukészlet, ez pedig stabilitást ad a piacnak. Nem várhatóak kaotikus áringadozások.

A szakember szerint a malmoktól azt hallani, hogy a termelők 48-50 ezer forintot is szeretnének kapni tonnánként a malmi minőségű búzáért. Ám üzletek ezen az áron nem nagyon születnek. Exportárnak ez szintén túl magas, hiszen a magyar gabona számára a legnagyobb versenytársnak a fekete-tengeri térség számít, fél szemmel mindig figyelni kell az ukrán, az orosz és a román árakat. Egyelőre azonban nem tudni, hol lesz a aratási szezon eleji induló ár.

Nem tűnik indokoltnak a kenyéráremelés

A malomipar azonban megint elszámolta magát, mert a malmi minőségű búzát jellemzően nem tonnánként 40 ezer forint körül áron vásárolták ebben a szezonban, hanem inkább 45-48 ezer forintért, miközben az előző évihez képest csökkentek valamelyest a lisztárak. A szezon legelején, aki tudott, vásárolt kisebb tételeket alacsonyabb áron, de összességében 45 ezernél kezdődtek a malmi minőségű búzaárak, ennél olcsóbban nem nagyon lehetett venni - tette hozzá Pótsa.

Tavaly júliusban, a szezon legelején még úgy tűnt, hogy 40 ezer forint környékén fognak megállapodni a búzaárak, ezért beárazódott a liszt és úgy is maradt. Ezzel teljesen eltűnt a malmok nyeresége, ezért nem tudni milyen évet fognak zárni, de előreláthatóan nagyon pici lesz az árrés. (Egyelőre óbúzából dolgozik mindenki, az aratás után körülbelül egy hónapig) A liszt árát pedig nem lehet minden hónapban változtatni, általában szezon elején szokták igazítani - évente egyszer-kétszer szoktak "belenyúlni", például ha drasztikusan változtatnak az alapanyagárak.

Idén viszont további mérséklődő trend várható, ami valószínűleg nem indokolja majd sem a liszt, sem a sütőipari termékek árának növelését. A pékek az év első felében főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. miatt "lebegtették" a termékárak növelését, ez azonban nem igazán jött össze (holott a munkaerő drágulása a malomipart is komolyan érintette). Az idei ártárgyalásokon sem valószínű, hogy a pékek az emelkedő költségeiket el tudják ismertetni a a kereskedőkkel és érdemi áremelést harcolnak ki.

Sokat akarnak markolni a búzatermelők

Az utóbbi években a hazai búzatermesztés nem minőségi, hanem a bőtermésű búzák irányába mozdult el. Évről-évre csökken a malmi minőségű búza vetésterülete a takarmánybúzával szemben - hívta fel a figyelmet Németh István.

A termelők sokszor sérelmezik, hogy nem válik el hangsúlyosan az árakban a takarmánybúza és a gyengébb étkezési búza a minőségi búzától, ez is támogathatta, hogy mennyiségi irányba mozdult el a piac. Eközben továbbra is igaz hogy a hazai szükségleteket teljesen ki tudják elégíteni, hiszen alig 1,2 millió tonnát használ fel évente a magyar malomipar. A felesleget pedig el kell adni exportra - így ebben a szezonban búzából várhatóan több mint 3 millió tonnát exportáltunk.

A mennyiségi szemlélet viszont tovább erősíti a készletek felhalmozását, összességében tehát sokkal több kalászos terem, mint amennyi kell. A felhasználás nem tart lépést a kínálattal és a készletek évről-évre nagyobbak, ez egyébként globálisan is jellemző a piacra a Magro.hu ügyvezetője szerint.

Tíz év alatt nagyot estünk

Az ország tele van német és francia hibridekkel, amelyek akár 6-8 tonnát is hoznak hektáronként, de a minőség rovására. Hagyományosan a magyar búzafajták kisebb hozammal, de stabilabb, jobb minőséget produkálnak - magyarázta Párkányi Gábor, az SGS Hungária Minőségellenőrző Kft. üzletágvezetője. Véleménye szerint az igen jó minőségű, magas fehérje-, és sikértartalommal, esésszámmal, W-értékkel rendelkező úgynevezett javítóbúzák elterjedése drasztikusan csökkent, miközben azt mondják a termelők, hogy nem járnak rosszabbul, mert mennyiségben kompenzálni tudják a minőség csökkenését.

Ám gazdasági és minőségpolitikai szempontból ez rossz tendencia. Magyarország évi 5-5,5 millió tonna terméssel mennyiségileg nem tud "labdába rúgni" a világpiacon, hiszen ez egy százalék alatti globális részesedést jelent. Sokkal inkább ki tudna tűnni azzal, ha prémium minőséget termelne, amiért felárat fizetnek - véli az üzletágvezető.

A minőségromlás trendje szerinte az elmúlt tíz évben jól látható: az ellenőrök 2006-2007-ben még kisebb termésátlagokról, de jobb minőségről tudtak volna beszámolni. Azóta az esésszámok óriásit csökkentek, a magas minőség határkövének számító 30 százalékos sikérek már nem nagyobb jellemzőek, ez az érték ma jellemzően 25-28 százalék körül mozog. A tavalyi szezonban az SGS által vizsgált több ezer búzamintának átlagosan 12,5 százalékos volt fehérjetartalma, miközben a minőség "bűvös" jelzőszámát a 14 százalék fölötti értékek mutatják, ami ma már a kimagaslónak számít Magyarországon.

Nemtörődömség az egész?

A termelői nyilatkozatokkal szemben a társaságnál azt tapasztalják, hogy a minőségi magyar búzáknak van piaca, egyebek közt Izraelben, Görögországban lenne rá nagyobb igény - főleg ilyen kis volumenben -, továbbá a multinacionális agrárcégek is keresik az extra minőségű javítóbúzát, hogy keverjék a gyengébb tételekkel. Párkányi szerint az az érv is nehezen áll meg a lábán, hogy a minőséget "nem fizeti meg a piac". Amíg egy gazdálkodónak egyáltalán nincs 14,5 százalékos fehérjetartalmú tétele, addig a prémiumot kereső felvásárlók nem is tárgyalnak vele. A termelők többsége tehát el sem jut odáig, hogy egy ilyen tételt be tudjon mutatni, ezáltal nem is fog látni "rendes" árat. Amennyiben viszont a gazdának van 13-as fehérjéjű búzája, akkor a 12,5 és a 13,5-es szerződésekhez képest az 1-2 eurónyi plusz nem feltétlenül éri meg.

Párkányi szerint a minőségromlásnak az is oka, hogy egyszerűbb az agronómiája egy euro- vagy egy takarmánybúzának. Ezekre nem kell annyira odafigyelni, nincs szükség annyi növényvédelemre, olcsóbb a vetőmag, kevesebb inputanyag kell, mint a prémium fajtákhoz - eközben a gazdák nagy termésmennyiségről tudnak beszámolni. (Ugyanakkor a gyengébb minőségű búzák árai nem csak olcsóbbak, hanem rendszerint nagyobb kilengéseket is produkálnak).

A magyarok számára a trendet diktálja a nagy felvevőpiacnak számító olasz és német piac, amely nem annyira érzékeny a minőségre, eközben kezdik feladni korábbi magasabb igényeiket. Sokan e miatt is fordulnak el a búzakenyerektől - vélekedett Párkányi Gábor.