Drágulást hoz a kevés búza?

Igen pesszimista becsléssel állt elő a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) az idei búzaterméssel kapcsolatban: 10-20 százalékos termésmennyiség-csökkenést várnak a folyamatos csapadékhiány miatt. Ez azt jelenti, hogy a 2016-os szezon 5 millió tonnás rekordtermése után idén már csak 4 millió tonna betakarításával számolnak. (A KSH adatai szerint az általuk megadottnál lényegesen több, 5,592 millió tonna búza termett 2016-ban.) A szövetség szerint a búzatermelők fele volt veszteséges a tavalyi tonnánként 40 ezer forintos átlagár mellett. Idén ez az arány akár a 70-80 százalékot is elérheti a kedvezőtlen időjárás miatt, ahhoz ugyanis, hogy némi nyereség is keletkezzen, átlagosan 50 ezer forintos felvásárlási árra lenne szükség.

Spekulatív termékről lévén szó, a hasonló "bemondások" piacbefolyásoló erővel bírhatnak, ám sokan nem is veszik igazán komolyan őket. A Napi.hu-nak nyilatkozó gabonapiaci szakértők ugyanis ennél kisebb hatásokra számítanak.

Magyarországon hagyományosan nehézkes a búzatermés becslése, mert ezért is szoktak "ködösíteni" a szereplők a várakozásaikkal kapcsolatban. Külföldön sok helyen pontosabb prognózisok készülnek, nálunk viszont csak akkor lehet megmondani a mennyiséget, ha a búzát learatják a kombájnok és bekerül a magtárakba - vélekedett a Napi.hu-nak Németh István, a Magro.hu online mezőgazdasági piactér ügyvezetője. Véleménye szerint a búza mennyisége elmarad majd a tavalyitól és olyan "jó-közepes" szinten állapodik meg, a minőség pedig már főleg attól függ, hogy kap-e még csapadékot a gabona a következő napokban az aratás kezdetéig.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara június elején készült becslései 4,9 millió tonna búzatermést jeleznek előre az idei szezonra. Ám ennél akár kisebb is lehet a vége, a 4,6-4,8 millió tonna közötti termés is reálisnak tűnik - becsülte lapunknak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség (Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége) főtitkára. Szavai szerint biztosra vehető, hogy elmarad az előző évi rekordtól, de a GOSZ 4 millió tonnás becslése már túlzottan pesszimista.

És mi lesz az árakkal?

Termelői oldalról azt látni, hogy csökkenő-stagnáló ártendencia érkezik a világpiacról, amely a magyar árakat is jelentős mértékben befolyásolják. Benchmarknak hagyományosan a párizsi és a chicagói árutőzsdét tekintik. Így ad absurdum az is előfordulhat, hogy Magyarországon kisebb termés mellett magasabb árak alakulnak ki, illetve fordítva - kommentált Pótsa Zsófia.

Úgy látja, hogy a most induló szezonban a 40 ezer forint/tonnás árhoz lesz közelebb az étkezési minőségű búza ára, a takarmányminőség pedig "becsúszhat" 40 ezer alá is. A malomipar szempontjából ugyanakkor a 47-50 ezer forintos már kritikusnak számítanak, ennek elérése azonban nem tűnik reálisnak. Komoly tartalékok vannak, mivel 1-1,5 millió tonna mindig van a raktárban "elfekvőben" a gazdáknál és globálisan is várhatóan tovább nő árukészlet, ez pedig stabilitást ad a piacnak. Nem várhatóak kaotikus áringadozások.

A szakember szerint a malmoktól azt hallani, hogy a termelők 48-50 ezer forintot is szeretnének kapni tonnánként a malmi minőségű búzáért. Ám üzletek ezen az áron nem nagyon születnek. Exportárnak ez szintén túl magas, hiszen a magyar gabona számára a legnagyobb versenytársnak a fekete-tengeri térség számít, fél szemmel mindig figyelni kell az ukrán, az orosz és a román árakat. Egyelőre azonban nem tudni, hol lesz a aratási szezon eleji induló ár.

Nem tűnik indokoltnak a kenyéráremelés

A malomipar azonban megint elszámolta magát, mert a malmi minőségű búzát jellemzően nem tonnánként 40 ezer forint körül áron vásárolták ebben a szezonban, hanem inkább 45-48 ezer forintért, miközben az előző évihez képest csökkentek valamelyest a lisztárak. A szezon legelején, aki tudott, vásárolt kisebb tételeket alacsonyabb áron, de összességében 45 ezernél kezdődtek a malmi minőségű búzaárak, ennél olcsóbban nem nagyon lehetett venni - tette hozzá Pótsa.

Tavaly júliusban, a szezon legelején még úgy tűnt, hogy 40 ezer forint környékén fognak megállapodni a búzaárak, ezért beárazódott a liszt és úgy is maradt. Ezzel teljesen eltűnt a malmok nyeresége, ezért nem tudni milyen évet fognak zárni, de előreláthatóan nagyon pici lesz az árrés. (Egyelőre óbúzából dolgozik mindenki, az aratás után körülbelül egy hónapig) A liszt árát pedig nem lehet minden hónapban változtatni, általában szezon elején szokták igazítani - évente egyszer-kétszer szoktak "belenyúlni", például ha drasztikusan változtatnak az alapanyagárak.

Idén viszont további mérséklődő trend várható, ami valószínűleg nem indokolja majd sem a liszt, sem a sütőipari termékek árának növelését. A pékek az év első felében főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. miatt "lebegtették" a termékárak növelését, ez azonban nem igazán jött össze (holott a munkaerő drágulása a malomipart is komolyan érintette). Az idei ártárgyalásokon sem valószínű, hogy a pékek az emelkedő költségeiket el tudják ismertetni a a kereskedőkkel és érdemi áremelést harcolnak ki.

Sokat akarnak markolni a búzatermelők

Az utóbbi években a hazai búzatermesztés nem minőségi, hanem a bőtermésű búzák irányába mozdult el. Évről-évre csökken a malmi minőségű búza vetésterülete a takarmánybúzával szemben - hívta fel a figyelmet Németh István.

A termelők sokszor sérelmezik, hogy nem válik el hangsúlyosan az árakban a takarmánybúza és a gyengébb étkezési búza a minőségi búzától, ez is támogathatta, hogy mennyiségi irányba mozdult el a piac. Eközben továbbra is igaz hogy a hazai szükségleteket teljesen ki tudják elégíteni, hiszen alig 1,2 millió tonnát használ fel évente a magyar malomipar. A felesleget pedig el kell adni exportra - így ebben a szezonban búzából várhatóan több mint 3 millió tonnát exportáltunk.

A mennyiségi szemlélet viszont tovább erősíti a készletek felhalmozását, összességében tehát sokkal több kalászos terem, mint amennyi kell. A felhasználás nem tart lépést a kínálattal és a készletek évről-évre nagyobbak, ez egyébként globálisan is jellemző a piacra a Magro.hu ügyvezetője szerint.

Tíz év alatt nagyot estünk

Az ország tele van német és francia hibridekkel, amelyek akár 6-8 tonnát is hoznak hektáronként, de a minőség rovására. Hagyományosan a magyar búzafajták kisebb hozammal, de stabilabb, jobb minőséget produkálnak - magyarázta Párkányi Gábor, az SGS Hungária Minőségellenőrző Kft. üzletágvezetője. Véleménye szerint az igen jó minőségű, magas fehérje-, és sikértartalommal, esésszámmal, W-értékkel rendelkező úgynevezett javítóbúzák elterjedése drasztikusan csökkent, miközben azt mondják a termelők, hogy nem járnak rosszabbul, mert mennyiségben kompenzálni tudják a minőség csökkenését.

Ám gazdasági és minőségpolitikai szempontból ez rossz tendencia. Magyarország évi 5-5,5 millió tonna terméssel mennyiségileg nem tud "labdába rúgni" a világpiacon, hiszen ez egy százalék alatti globális részesedést jelent. Sokkal inkább ki tudna tűnni azzal, ha prémium minőséget termelne, amiért felárat fizetnek - véli az üzletágvezető.

A minőségromlás trendje szerinte az elmúlt tíz évben jól látható: az ellenőrök 2006-2007-ben még kisebb termésátlagokról, de jobb minőségről tudtak volna beszámolni. Azóta az esésszámok óriásit csökkentek, a magas minőség határkövének számító 30 százalékos sikérek már nem nagyobb jellemzőek, ez az érték ma jellemzően 25-28 százalék körül mozog. A tavalyi szezonban az SGS által vizsgált több ezer búzamintának átlagosan 12,5 százalékos volt fehérjetartalma, miközben a minőség "bűvös" jelzőszámát a 14 százalék fölötti értékek mutatják, ami ma már a kimagaslónak számít Magyarországon.

Nemtörődömség az egész?

A termelői nyilatkozatokkal szemben a társaságnál azt tapasztalják, hogy a minőségi magyar búzáknak van piaca, egyebek közt Izraelben, Görögországban lenne rá nagyobb igény - főleg ilyen kis volumenben -, továbbá a multinacionális agrárcégek is keresik az extra minőségű javítóbúzát, hogy keverjék a gyengébb tételekkel. Párkányi szerint az az érv is nehezen áll meg a lábán, hogy a minőséget "nem fizeti meg a piac". Amíg egy gazdálkodónak egyáltalán nincs 14,5 százalékos fehérjetartalmú tétele, addig a prémiumot kereső felvásárlók nem is tárgyalnak vele. A termelők többsége tehát el sem jut odáig, hogy egy ilyen tételt be tudjon mutatni, ezáltal nem is fog látni "rendes" árat. Amennyiben viszont a gazdának van 13-as fehérjéjű búzája, akkor a 12,5 és a 13,5-es szerződésekhez képest az 1-2 eurónyi plusz nem feltétlenül éri meg.

Párkányi szerint a minőségromlásnak az is oka, hogy egyszerűbb az agronómiája egy euro- vagy egy takarmánybúzának. Ezekre nem kell annyira odafigyelni, nincs szükség annyi növényvédelemre, olcsóbb a vetőmag, kevesebb inputanyag kell, mint a prémium fajtákhoz - eközben a gazdák nagy termésmennyiségről tudnak beszámolni. (Ugyanakkor a gyengébb minőségű búzák árai nem csak olcsóbbak, hanem rendszerint nagyobb kilengéseket is produkálnak).

A magyarok számára a trendet diktálja a nagy felvevőpiacnak számító olasz és német piac, amely nem annyira érzékeny a minőségre, eközben kezdik feladni korábbi magasabb igényeiket. Sokan e miatt is fordulnak el a búzakenyerektől - vélekedett Párkányi Gábor.