Magyarországon 2005 végén 65 bevásárlóközpont volt, ebből 33 a fővárosban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve 2013 elnevezésű kiadványából. Az azt követő öt évben jelentősen nőtt a plázák száma, ám ez a változás főleg a vidéki településekre volt jellemző, mivel Budapesten 4 új bevásárlóközpont épült, vidéken pedig 45, így a számuk elérte a 114-et.

A statisztikát böngészve kiderül, hogy 2005 és 2010 között épült az első bevásárlóközpont Tolna, Komárom-Esztergom, illetve Heves megyében, igaz, ez utóbbi kettőben rögtön három. Nem meglepő módon ekkor a legtöbb pláza - a fővárost nem számítva - a hazai viszonyok között gazdagnak számító Győr-Moson-Sopron és Pest megyében volt, összesen 9. Előbbi megyében 7 új bevásárlóközpont épült az időszakban, ezzel itt könyvelhető el a legnagyobb növekedés, de például Borsod-Abaúj-Zemplén megyének sem kell szégyenkeznie a 4 új plázájával. Ebben az öt évben egyébként egyedül Nógrád megye volt az, amelyben nem építettek bevásárlóközpontot.

Beütött a válság

Az addigi feltörő trend azonban a válság beütésével megtört, hiszen mindamellett, hogy a kiskereskedelmi forgalom alig tudott emelkedni, a plázák is egyre nehezebben találtak bérlőt az üres boltoknak. Jó példa erre például a KÖKI Terminál, amely 2011 novemberében 86 százalékos töltöttséggel tudott megnyitni, ami egy évvel később 77 százalékra csökkent. Bár később ismét sikerült valamennyire növelni a bérbe adott boltok számát, tavaly novemberben már eladásra kínálták a felszámolás alá került cég ingatlanát (35 milliárd forintért).

A helyzetet nem könnyítette az sem, hogy nem javult a bankok finanszírozási hajlandósága sem, így a piaci szakértők szerint a plázastop - a szabályozás értelmében a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységet csak a gazdasági miniszter engedélyével lehet építeni - hatása a fejlesztésekre jóval kisebb, mint a gazdasági nyomás.

Ezek után nem meglepő, hogy 2010 és 2013 között az egész országban mindössze 6 új bevásárlóközpont épült. Ebből a legtöbb, 4 darab Budapesten, a maradék kettő pedig Somogy és Csongrád megyében. Egyetlen megye, Nógrád maradt továbbra is pláza nélkül, de Tolna is csak eggyel büszkélkedhet, míg a megyék versenyét továbbra is Pest és Győr-Moson-Sopron vezeti 9 bevásárlóközponttal.

Bevásárlóközpontok száma (db)
Megye, főváros, régió200520102013
Budapest333741
Pest599
Közép-Magyarország384650
Fejér133
Komárom-Esztergom033
Veszprém233
Közép-Dunántúl399
Győr-Moson-Sopron299
Vas233
Zala355
Nyugat-Dunántúl71717
Baranya244
Somogy245
Tolna011
Dél-Dunántúl4910
Dunántúl143536
Borsod-Abaúj-Zemplén266
Heves033
Nógrád000
Észak-Magyarország299
Hajdú-Bihar255
Jász-Nagykun-Szolnok133
Szabolcs-Szatmár-Bereg244
Észak-Alföld51212
Bács-Kiskun466
Békés133
Csongrád134
Dél-Alföld61213
Alföld és Észak133334
Összesen65114120
Ebből: megyék327779
Forrás: KSH

Tavaly Európában 35 új pláza nyitott meg, közülük 26 Kelet-Európában, 4 Közép-Európában és 5 Nyugat-Európában. Habár az új fejlesztések továbbra is alacsony szinten maradnak Nyugat-Európában, számos nagy bevásárlóközpont bővítésre készül az erős bérlői kereslet nyomására Európa-szerte.

Mit hoz a jövő?

A világ nagyvárosaiban összesen 39 millió négyzetméteren épülnek bevásárlóközpontok - adta közzé a CBRE áprilisban. Eszerint jelenleg építés alatt álló bevásárlóközpontok mintegy fele Kínában található, csak Sanghajban 3,3 millió négyzetméternyi pláza épül, ami - Oroszországot és Törökországot nem számolva - több mint 86 európai város "teljesítménye". A világranglistán második Csengdu (3,2 millió négyzetméter), majd Sencsen (2,7 millió négyzetméter) és Tiendzsin (2,5 millió négyzetméter) következik. Az első tíz helyezett között van még Isztambul, Vuhan, Moszkva, Peking, Nanking és Kanton.

A jelentés szerint Magyarországon a helyzet minden téren javult 2013-hoz képest, és lassan megerősödnek azok a piaci fundamentumok (bővülő hazai fogyasztás, terjeszkedő kiskereskedelmi láncok, Magyarország javuló nemzetközi megítélése), amikre támaszkodva néhány projekt újra lendületet kaphat - ám nem meglepő módon a komolyabb fejlesztések először Budapesten várhatóak a CBRE szerint.

Ez azonban egyáltalán nem jelenti a boom visszatérését, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSz) összesítése legkorábban 2016-ra teszi a következő budapesti plázanyitást, mégpedig a Bosnyák téri Mundoét, amelynek megvalósítását nem csak a válság, de a 4-es metró eredetileg tervezettnél rövidebb pályája és a helyi rendezési tervek is késleltettek. Az MBSz szerint 2017 harmadik negyedévére tolódik a kelenföldi városközpontban épülő Etele City Center nyitása. Az Árkádot fejlesztő ECE óbudai központjáról pedig, amely szintén felmentést kapott a plázastop alól, nem is említi az MBSz. Dátum nélküli távolabbi tervként szerepeltetik viszont a Vörösmarty téri, évekkel ezelőtt elkészült, ám azóta, a földszint kivételével üresen álló Váci1 üzletházat.