A háztartások felé engedékenyebbek, a vállalatok irányába ugyanakkor szigorúbbak lettek a hitelintézetek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktuális hitelezési felmérésének eredményei szerint. Ami a lakossági oldalt illeti, a jegybank szerint a pénzintézetek túl komolyat szoríthattak 2011. végén, azóta viszonylag folyamatos az enyhítés. Az enyhítési ciklust "segítheti", hogy jelentős állomány - közel 1500 milliárd forintnyi lakossági hitel - távozott egy év alatt a rendszerből, ebből a végtörlesztéssel "megspékelt" lakáshitel-állomány mintegy 900, a fogyasztási hitelek nagyjából 600 milliárd forinttal vették ki a részüket.

A lakossági oldalon a bankok várakozásai szerint mindkét lakossági hitelterületen párhuzamosan növekszik majd a hitelkínálat és a -kereslet is. A lakáshitelezés felfutásában komoly várakozás övezi az állami támogatott hitelek jövőjét - a piac jövő év elejétől számít ezen kölcsönfajta felfutására. A folyamatokat - most úgy látszik - nem töri majd meg a baki szigor: 2012 negyedik negyedévében és 2013 első három hónapjában a hitelezési feltételek szinten maradásával számolnak a megkérdezettek. A hitelfeltételek további enyhítésében elsősroban a fogyasztási hitelterület jár majd az élen: a megkérdezett bankok 13 százaléka a feltételek enyhítését tervezi - ez leginkább az árjellegű feltételek enyhítését jelentheti majd.

Komoly gondok a vállalati szegmensben

A vállalati szegmensben ugyanakkor továbbra is komoly problémákat jelez az, hogy a bankok tovább kénytelenek szigorítani a hitelezési feltételekben: a bankok közel negyede jelzett ilyen irányú lépéseket a III. negyedévben. A pénzintézeti megítélések szerint a bizonytalan gazdasági környezet mellett iparági gondok is tetézik a hitelszűkét. Ennek következtében az idei III. negyedévben szűkült a vállalati hitelkínálat is, a konkrét lépések tekintetében a hitelmaximum-megrövidítések, a kamatfelár és -kockázati prémium szintjének emelése volt a "legkedveltebb" lépés. A szigorítások ebben a szegmensben ugyanakkor nem lepték meg a jegybank statisztikusait: a bankok már a korábbi felmérésben jelezték, hogy a növekvő kockázatokat a hitelhez jutás feltételeiben kénytelenek lesznek kimutatni.

A jövő sem túl fényes, hiszen a banki válaszok szerint a kondíciók enyhítésének irányába nem a gazdaság és a vállalatok helyzetének stabilizálódása, legfeljebb a banki verseny és a piaci részesedési célok elérése hathat.

A kegyetlenül rossz számok után csak jobb lehet?

Persze nehéz olyan piacon versenyezni, ahol nincs érdemi kereslet: a cégek irányából továbbra is csak a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekedését érzik a bankok, a beruházási hitelkerslet egyértelműen visszaesett - a megkérdezett bankok 41 százaléka jelezte, hogy a beruházásihitel-kereslet gyengébb volt a korábbi negyedévhez képest - ekkora mértékű visszaesést utoljára 2009-ben észlelt a magyar hitelközvetítői rendszer.

A kegyetlenül rossz számok után nem meglepő, hogy a bankok bizakodóak: ötödük szerint erről a szintről a következő félév során talál el tud mozdulni felfelé a piac. Ideje is volna az indulásnak, hiszen a visegrádi országok némelyikében már a válság előtti szint 115 százalékán áll a vállalati hitelállomány, ám hazánkban az árfolyamszűrt adatok szerint a 2008-as szintnél ötödével alacsonyabb a hitelállomány.