Évről-évre jobban elhúz a magyar piacon a Coca-Cola itteni leányvállalata a Pepsi mind kisebbre zsugorodó hazai érdekeltségétől. Míg az előbbi tulajdonosa több milliárd forint osztalékot vihet haza, utóbbi anyavállalatának milliárdokat kellett tőkepótlásra költenie az évek óta halmozódó tetemes veszteségek következtében.

Az export húzza a Coca-Colát

Míg 2011-ben a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. még "csak" közel négyszer akkora árbevételt hozott össze, mint a Pepsi-termékeket gyártó és forgalmazó Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt. (FÁÜ), ez a szorzó 2013-ban már 5,6-szeres volt. A Coca-Colánál a gyakorlatilag stagnáló belföldi forgalom mellett - hasonlóan a 2012-es évhez - tavaly is az export bővülése húzta fel a bevételt, ami részben az Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében átadott új gépsornak is köszönhető.

Más kérdés, hogy mi lett volna, ha - amint arról korábban beszámoltunk - a nagyobb volumenű beruházásoktól sem veszi el a gazdaságpolitika az utóbb a kormány stratégiai partnerévé avanzsált üdítőgyártó kedvét. A 2012-es jelentés mellékletében még panaszkodott is kissé a társaság: megállapították, hogy a belföldi eladások csökkenését a vendéglátóipari üzletág jelentős visszaesése mellett az áfaemelés és a népegészségügyi termékadó hatása okozta.

Csilingel a kassza

Visszatérve a 2013-as számokhoz a Coke-leány a másfélszeresére, egymilliárd forint fölé növelte üzemi nyereségét. Ebből végül úgy lett nulla a mérleg szerinti eredmény - hasonlóan a 2012-eshez -, hogy az egy évvel korábbi négymilliárd után ötmilliárd forint osztalékot vett ki a tulajdonos. Az osztalékhoz természetesen ezúttal is igénybe kellett venni az eredménytartalékot, ezt 4,2 milliárddal csapolták meg. A társaságiadó-befizetés 80 millió forintról 190 millió közelébe nőtt.

Átalakítás készül a Pepsinél

A FÁÜ-nél a forgalom csökkenése tavaly sem állt meg: mind a belföldi eladások, mind az export alulmúlta a 2012-es szintet. Az üzemi veszteség ugyanakkor nőtt, megközelítette az 1,3 milliárd forintot. Ebben komoly szerepet játszott, hogy értékvesztés címén a 2012-es 22-szeresét, több mint félmilliárd forintot számoltak el.

Követheti-e a Danone-t Pepsi?

Összehasonlításul: a Danone Kft. budapesti üzemét annak ellenére zárják be az anyavállalat globális racionalizálási programjának keretében, a kritikusan alacsony kapacitáskihasználtságra hivatkozva, hogy a cég a FÁÜ-nél messze jobb - igaz, évről-évre romló - számokat produkált. A Céginfo.hu adatai szerint az árbevétel a 2010-es 29 milliárd forintról 2012-re 27,7 milliárdra, az üzemi eredmény 1,6 milliárd forintról 0,3 milliárdra, az adózás előtti eredmény pedig 1,3 milliárdról 0,1 milliárdra csökkent. (A 2013-as adatokat még az e-beszamolo.kim.gov portálra sem töltötték fel.)

Arról, hogy a gyártási tevékenység átalakítása pontosan mit jelent, szóba került-e a magyarországi gyártás felszámolása, illetve mekkora elbocsátás várható az idén elküldtük kérdéseinket a FÁÜ-nek - másfél hete -, ám ezekre cikkünk kiadásáig nem kaptunk válaszokat.

Ez azzal függ össze, hogy tavaly decemberben a vállalat vezetése a költségracionalizálás érdekében úgy döntött, hogy a gazdaságosabb működés céljából a gyártási tevékenység felülvizsgálatára, átalakítására van szükség. A tervezett új modell kiépítése céljából így a gyártási tevékenységhez kapcsolódó eszközökre és alkatrészekre összesen bő félmilliárdos terven felüli értékcsökkenést számolt el.

 

Az évek óta tartó, súlyosan veszteséges működés miatt nem csak átszervezésre, tőkepótlásra is szükség volt. Egy évvel ezelőtt az anyavállalat tőkerendezés céljára közel hárommilliárd forintot adott, miután a saját tőke összege a jegyzett tőke kevesebb mint kétharmadára esett. Az így pozitív összegre korrigált saját tőke birtokában a társaság veszteségek rendezésére szolgáló alaptőke-csökkentést hajt végre idén nyáron, aminek következtében az alaptőke végeredményben mintegy 630 millió forint lesz, szemben a 2013 végi 529 milliós mínusszal.

Mélyrepülésben az egész iparág

Megállíthatatlannak tűnik az alkoholmentes italgyártó ágazat mélyrepülése, egyre kevesebb üdítőt és gyümölcslevet vásárolnak Magyarországon - fogalmaz a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcsé- és Ásványvízgyártók Szövetségének honlapján található statisztika. Az éves szinten 170 milliárd forint termelési értéket előállító gyártók 2013-ban 8 százalékkal kevesebb terméket adtak el itthon, mint az előző év azonos időszakában. A szektor így új munkahelyek teremtése és beruházások helyett 2013-ban is létszámcsökkentésre kényszerült.

Az alkoholmentes italok értékesített mennyisége 2007 óta megállás nélkül zsugorodik, melynek eredményeként 2011-2013 között négyszáz munkahely szűnt meg az ágazatban.

Főként a szénsavas üdítők piaca zsugorodik, egy év alatt 12, a 2003-as csúcsévhez viszonyítva 31 százalékos a csökkenés. Nem sokkal jobb a helyzet a gyümölcslevek piacán sem, ahol tavaly 1, a 2007-es csúcsévhez képest pedig 35 százalékos a visszaesés. Mindezzel párhuzamosan az egy főre jutó ásványvízfogyasztás a korábbi felfutás után tavaly 116 literen stagnált.

Leépítések mindenütt

Az átszervezés ugyanakkor további komolyabb elbocsátásokkal jár. Erre utal az, hogy a tervezett új modell kiépítésére hivatkozva 149 millió forint céltartalékot képeztek a végkielégítések fedezetére. Ebből közel 54 milliót tavaly, a fennmaradó 95 milliót pedig idén használják fel. Az elmúlt évben - amikor az átlagos létszám 347-ről 271-re csökkent úgy, hogy több mint félszáz dolgozót csoportos leépítés keretében küldtek el - 44,2 millió forint céltartalékot különítettek le a végkielégítésekre. A félretett összegek alapján úgy tűnik, az idén 200 fő közelébe süllyedhet a létszám.

Jóval nagyobb gárdából, de a Coca-Cola-leánynál is folytatódtak elbocsátások tavaly. Az átlagos statisztikai létszám 1193 főt számlált a 2012-es 1264 után. A termelésben valamivel többen dolgoztak, a leépítések - vélhetően a stagnáló belföldi piaccal összefüggésben - a logisztikát/értékesítést és az adminisztratív területeket érintették. Ez is pénzbe került: végkielégítésekre és egyéb jogi ügyekre 62,7 millió forint céltartalékot képeztek (a tavalyelőtti közel 180 millió után), a korábban képzett céltartalékból e célokra 138 milliót költöttek 2013-ban.