A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés hatására 2012. február végéig az előző év szeptember végi hitelállományhoz képest mintegy negyedével, 5600 milliárdról 4200 milliárd forintra csökkent a háztartások jelzálog alapú devizakitettsége - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi jelentésétben. A program során a közel 170 ezer végtörlesztő devizahitel adós összesen mintegy 370 milliárd forint tőketartozás-elengedésben részesült, ami ügyfelenként átlagosan 2,186 milliónyi tartozás- elengedést jelent. A végtörlesztett hitelek esetében az átlagos ügyletméret végtörlesztési árfolyamon 5,8 millió, piaci árfolyamon közel 8 millió forint volt. A felügyelet megítélése szerint a végtörlesztés közvetlen következménye sokkal rosszabb portfolióminőséggel bíró devizahitel-állomány lett - a megmaradt adósok számára lényegesen magasabb a kockázata az árfolyam alakulásának. Ennek kapcsán a PSZÁF rendkívül fontosnak tartja a Bankszövetség és az állam között létrejött adósságrendező konstrukciók - árfolyamgát II, a 90 napnál régebben késedelembe esők hitelátváltása - révén megteremtett átstrukturálási lehetőséget, amely megítélésük szerint az érintett hitelállomány akár 90 százalékát is érinthetné - bár maga a felügyelet is csak 70 százalékos igénybevétellel számol. Ugyanakkor a felügyelet figyelmeztet is: a gyűjtőszámlahitel az árfolyam miatt hosszú távon akár komoly - előre pontosan nem prognosztizálható - kockázatot hordoz, de a fogyasztóvédelmi szempontból a devizahitelek forinthitellé alakítását is részben kockázatosnak ítéli a felügyelet.
A PSZÁF szerint 2012-ben nem lesz hitelboom, ez pedig a portfolio további romlását, a portfolió-romlás pedig a hitelezési feltételek további szigorodását vonja majd maga után. Az ördögi kör azzal zárul, hogy a kevesebb ügylet miatt szűkített kapacitásokat 2012-ben alapvetően az állami programokhoz és konstrukciókhoz kötődő ügyfélkiszolgálás, valamint a késedelmes hitelek kezelése köti majd le. Mindezek a hatások rövidtávon a verseny részleges korlátozottságát eredményezhetik.
Ajánlást kapnak az életbiztosítók
A biztosítási szektor esetében tovább tart a unit-linked életbiztosítási termékek térnyerése, amit a felügyelet azért tart problémásnak, mert a konstrukció számos fogyasztói kockázatot hordoz. A termékkonstrukciók bonyolultsága, a mögöttes befektetési eszközökből, továbbá az átláthatatlan díjstruktúrából fakadó kockázatok egyaránt hangsúlyosabb fogyasztóvédelmi megoldás iránt kiállt. A PSZÁF e területen a unit-linked biztosításokra vonatkozó felügyeleti ajánlás kiadására készül, amely az ügyfelek kiegyensúlyozott tájékoztatása érdekében a PSZÁF által legjobb gyakorlatnak számító megoldások irányába akarja orientálni a biztosítókat.
A felügyelet jelentős előrelépésnek tartja a jelzálog-alapú hitelek átlátható árazására vonatkozó szabályok törvényben való rögzítését és a teljes hiteldíj-mutató (THM) maximalizálását. Ugyanakkor a korábbi hitelek referencia-kamatlábhoz kötött, valamint a 3, 5 vagy 10 évre rögzített árazása esetében - amelyre augusztusig van lehetőségük az ügyfeleknek - arra figyelmeztetnek, hogy a szerződés átalakítása előtt kiemelten fontos, hogy az ügyfél tájékozódjon arról, hogy kamatfordulókor az új kamatperiódusra vonatkozóan milyen okok és objektív körülmények esetén jogosult a pénzügyi intézmény a kamat mértékének - ügyfél számára kedvezőtlen - egyoldalú módosítására.
A lakossági betétek, megtakarítások esetén a fogyasztóvédelmi kockázatok elsősorban ott jelentkeznek, hogy az újonnan piacra kerülő termékek mind nagyobb része kombinált, az egyre bonyolultabb, összetettebb termékek esetében növekedhet a félreértékesítés kockázata. Ezért kiemelt jelentőségűnek tartja a PSZÁF, hogy az intézmények körültekintőbben tájékoztassák az ügyfeleket a termék összetettségéről, az egyes összetevőkben rejlő kockázatokról és a kapcsolódó költségekről.