A Bírósági Határozatok honlapon megjelent jogeset azzal indul, hogy a vevő 2008. áprilisában, két év jótállással vásárolta meg az autót. Másfél év múlva a kocsi teteje beázott, majd a műszerfalból is folyt a víz.

A javítások után sem változott a helyzet, ezért 2009 decemberében az autó kicserélését kérte a vevő a kereskedőtől, aki azt elutasította. Amint lejárt a két év jótállás, a vevő bírsághoz fordult, ahol a jótállás miatti elállására figyelemmel kérte: a bíróság kötelezze a kereskedőt a kocsi vételárának (7 millió 580 ezer forintnak) a visszafizetésére, továbbá a vásárlástól számított kamatot is kérte a vételárra.

Kapcsolódó

Az elsőfokú bíróság meg is ítélt a vevőnek 6 millió 837 ezer forintot. Ez úgy jött ki, hogy a vételárból levonta a 743 ezer forint regisztrációs adót. A vevőnek természetesen vissza kellett adnia az autót.

A kereskedő megfellebbezte az ítéletet, a másodfokú bíróság pedig neki adott igazat, és a vevő nem csak elveszítette a pert, hanem még 2 millió 168 ezer forint perköltséget is meg kellett fizetnie a kereskedőnek. Az indoklás szerint a jótállás a kereskedőt a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint terheli, így a vevő csak az így meghatározott jótállási jogokat gyakorolhatja. A szavatosság alapján járó, az adásvételi szerződéstől történő elállás joga csak akkor jár a vevőnek, ha ezt a jótállási szerződésben kikötötték. A kereskedő a javítható hibáknál a hibás alkatrész díjmentes javítását vagy cseréjét vállalta, így a vevő nem állhatott el a szerződéstől.

A jogerős ítélet ellen a vevő kért felülvizsgálatot a Kúriától, de ott is veszített. Arra hivatkozott, hogy a beázás okát a szakértő nem tudta megállapítani, így hiába javítják ki a szigetelést, a kocsi továbbra is beázik, tehát nem javítható.

A Kúria a jogi helyzetet úgy vázolta: a jótállás előnyösebb a vevőre nézve a szavatosságnál, mivel ennek az ideje alatt a kereskedőnek kell bizonyítani azt, hogy a hiba az eladás után keletkezett. Az autóra a jogszabály egyéves kötelező jótállást ír elő, de az eladó erre vállalt még egy további évet. E plusz egy évnek a tartalmáról azonban meg kellett állapodniuk. Ebben azonban csak a hibás alkatrész cseréje és a hiba kijavítása szerepelt, a vevő elállási joga nem volt benne. Miután pedig a vevő a jótállásra alapozta a keresetét, nem állhat el a szerződéstől.

A felülvizsgálati határozat azonban megjegyezte: nincs akadálya annak, hogy a vevő - ha úgy ítéli meg, hogy ez számára az adott esetben kedvezőbb - kellékszavatossági vagy kártérítési igényt érvényesítsen, ha e feltételei egyébként fennállnak.