Néhány hónap alatt 40 százalékkal is nőtt egyes sertéshúsok felvásárlási ára. Ez meglepő fejlemény azután, hogy az elmúlt években jobbára csak fokozatos csökkenésről tudtak beszámolni a termelők. A visszaesés oka egyértelműen az orosz embargó volt. Az unió nagy sertéstenyésztői és húsüzemei ugyanis alaposan megszenvedték az oroszországi beviteli tilalmat, s ennek következtében túlkínálat alakult ki sertéshúsból. Az idén tavasszal azonban megfordult a "szél" és egyre nagyobb mennyiségre akadt vevő, így az árak is emelkedtek.
A növekvő kereslet mögött egyértelműen a kínai piac robbanása áll. Míg tavaly az első félévben csak 600 ezer tonna sertéshúst exportáltak az uniós országok Kínába, idén ennek már dupláját. Ezzel egycsapásra pótolták a kieső orosz exportot, sőt még növelték is kiszállításaikat. Ez a fejlemény piaci elemzők szerint nem tekinthető átmenetinek - a távol-keleti piac ugyanis egyre növekszik.
Immár a magyar termelők is érzik a felfutó kereslet jótékony hatását - mondta el kérdésünkre Menczel Lászlóné. A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára kiemelte, hogy már 400 forint feletti áron tudják értékesíteni a hasított félsertés kilóját. Ez 12 százalékkal haladja meg a tavalyi átlagárat.
A terméktanács vezetője szerint ez már minimális nyereséget tartalmaz, ami növelheti a sertéstartási kedvet. A hazai tenyésztők számára további előny, hogy csökkent a sertéshús áfája és az is kedvező fejlemény, hogy bevezették a KMS ( Kiemelkedő Minőségű Sertéshús) minőséget és védjegyet. E három tényező együttesen a hazai sertéstenyésztés felfutását eredményezheti.
A magyarországi sertés állomány továbbra is 3 millió körül mozog, ez évente 1-1,5 millió import sertéssel egészül ki. A magyar húsüzemek évi 80 ezer tonna külföldről érkező nyershúst dolgoznak fel a magyarországi mellett. A sertéshús felvásárlási árának növekedése - ez jelenleg félsertés esetében kilónként 400 forint felett mozog - maga után vonhatja a termelés bővülését, amit az új vágóhídi kapacitások belépésével könnyedén felszív a piac.
A sertéshús robbanásszerű változása nem érte felkészületlenül a legjelentősebb Somogy megyei állattartóként számon tartott Claessens család gazdaságait, hiszen évek óta fejlesztik sertéságazatukat. A Nagybaráti-pusztán lévő telepen évente 180 ezer malacot állítanak elő, amelynek jelentős részét exportálják, míg a Somogycsicsói hizlalótelepen 32 ezer sertést nevelnek.
A tulajdonosi család képviselője Claessens Peter kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt három évben 2 milliárd forintot ruháztak be sertéstelepeik fejlesztésébe és az elkövetkezendő időben újabb beruházásokat terveznek Somogy megyében. 2017-ben egy 32 ezer hízó befogadására alkalmas telep építését kezdik Böhönye mellett, míg ugyanebben az évben Iharosberény közelében egy új, 4500 férőhelyes kocatelepet adnak át. Az új létesítmények nemcsak a legmagasabb környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak felelnek majd meg, hanem a dolgozók kényelmi szempontjait is figyelembe veszik.
A tulajdonos a jövőt tekintve is optimista, úgy véli, hogy a sertéshús áremelkedése a növekvő távol-keleti igények miatt is tovább tarthat, amire szükség is lenne, hiszen több mint 1 évig önköltség alatt volt a piaci ár.