A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Az állam saját hatáskörében valósítja meg az elektronikus útdíjszedési rendszert − jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Vásárosnaményban megtartott kormányülést követő sajtótájékoztatón. A kormányfő egyben azt is közölte, hogy a költségvetésben rendelkezésre áll az a bevétel, amelynek az e-útdíjból kell befolynia. (Ez idén plusz 75 milliárd forint.)
Az azonban nem derült ki, hogy az állam hogyan akarja megvalósítani a beruházást, s az sem, hogy ez miként készülhetne el a tervezett időre (az év közepére), márpedig csak ekkor lenne valamilyen realitása az elvárt bevételnek. A beruházás ugyanis mindenképpen feltételez valamilyen közbeszerzést, ami pedig optimális esetben is időigényes. Ráadásul bármely állami cég kapná a megbízott "kivitelezői" szerepet, annak is alvállalkozó után kellene néznie. Ez legolcsóbban versenyeztetéssel biztosítható.
A Hír24.hu kormányzati körökből származó információi szerint a projekt megvalósítását a NAV informatikai hátterére alapozhatja a kormány. A portál úgy tudja, hogy ez alapvetően egy állami tulajdonban lévő cégből, a Pillér Kft.-ből áll. Ez pedig önmagában valószínűleg nem lenne képes egy ekkora − több tíz milliárdos − projekt végrehajtására, így, ha valóban erre a cégre esne a választás, valószínűleg alvállalkozót vagy alvállalkozókat kellene bevonnia. A Hír24. hu szerint ebben az esetben vélhetően jó esélyekkel indulna alvállalkozóként a RacioNet Számítástechnikai Zrt., amely eddig is sorra nyerte a NAV és az adóhivatal irányítása alatt álló Pillér Kft. informatikai közbeszerzéseit − nemegyszer verseny és tárgyalás nélkül (Napi Gazdaság, 2012. június 7.). A RacioNetben üzletrésszel rendelkezett a Közgép, de azt 2011-ben értékesítette. Szakértők szerint az is kérdés, hogy amennyiben a kormány állami pénzekből így olcsóbban valósítja meg az útdíjberuházást (bár erről nem beszélt Orbán), akkor eredendően miért nem ezt a megoldást választották. Az útdíjtenderben végül az hozott új helyzetet, hogy a nyertes Getronics Magyarország Kft. visszalépett. A miniszterelnök szerint ezt követően két lehetőségük volt: vagy újabb tendert írnak ki, vagy az állami megvalósítást választják − végül az utóbbi mellett döntöttek.