Az idei év augusztus 31-éig 48 773 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) friss statisztikájából. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 489 ezer fő, így az érintettek tíz százaléka - döntő többségük kereskedelmi bankok ügyfeleiként - lépett már be az árfolyamgát konstrukciójába.

A már rögzített törlesztési árfolyamúvá átalakított devizakölcsönök teljes állománya augusztus 31-én mintegy 478,6 milliárd forint volt. Ez a teljes potenciálisan érintett ügyfélkör hitelállományának közel 15 százaléka. Az árfolyamrögzítésnek köszönhetően a törlesztés alól mentesített követelésállomány (az a kamatrész, amit a konstrukció révén az állam és a pénzügyi szektor magára vállal, így az ügyfélnek nem kellett megfizetni) a nyár végéig megközelítette az egy milliárd forintot. A gyűjtőszámlára mintegy 1,5 milliárd forintnyi követelés (az a tőkerész, amit az ügyfélnek vissza kell majd fizetnie) került eddig - közölte a PSZÁF.

A rögzített árfolyamon történő törlesztés lehetőségével december 31-ig írásban kezdeményezhetik az ügyfelek a pénzügyi szolgáltatójuknál. Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A deviza árfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül.

A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának e részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán fölhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak föl (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).

Ezt kérik az ügyintézéshez

A PSZÁF áttekintése alapján a pénzügyi szolgáltatók többsége a következő dokumentumokat kéri az igényléshez: gyűjtőszámla-hitel igénylő lap, személyi okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya, adóigazolvány), 30 napnál frissebb hiteles teljes tulajdoni lap, több hitel esetén a további intézmények igazolása arról, hogy feléjük sincs 90 napon túli tartozás, ingatlanfedezeti biztosítás esetén annak kötvénye. Az igényléshez elvárt dokumentumok pontos köréről előzetesen a hitelt nyújtó intézménynél kell érdeklődni. A közszférában dolgozóktól - a nekik járó kamattámogatás és vissza nem térítendő támogatás érdekében - további dokumentumokat kérnek. A gyűjtőszámla megnyitása az eddigi hitelszerződés módosítását és egy új szerződés megkötését is jelenti, amelyet közjegyzői okiratba kell foglalni.