2013-ban még 12 277 darab cég volt a szektorban, miközben a tavalyi évben már csak 11 121 vállalkozás foglalkozott közúti áruszállítással. De míg négy éve csak 1 194 milliárd forint volt az összesített árbevételük, addig 2015-bán ez a szám 1 415 milliárdra emelkedett. A szektor emellett erősen szegmentált: tavalyelőtt már csak hat cégnek volt 10 milliárd feletti árbevétele, míg 218 darab 1 milliárd és 10 milliárd forint közötti teljesítményt mutatott, derül ki az Opten céginformációs szolgálat projektmenedzsere, Hantos Zoltán által ismertetett adatokból.
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | |
Működő cégek száma (db) | 12 277 | 12 133 | 11 756 | 11 141 |
Cég megszűnések aránya (%) | 6,09 | 7,45 | 9,33 | 8,39 |
Végrehajtás alatt álló cégek aránya (%) | 13,59 | 12,47 | 10,36 | 11,10 |
Nettó éves árbevétel (eFt.) | 1 194 475 133 | 1 341 747 776 | 1 415 024 188 | nem lezárt év |
Alkalmazotti létszám | 56 186 | 58 538 | 60 955 | 63 375 |
Forrás: Opten céginformációs szolgálat |
Hantos azt is közölte, 2015-ig emelkedett, majd 2016-ban enyhén csökkent a cégmegszűnések száma. Ugyanígy csökkent a végrehajtás alá került vállalkozások száma, de az arány így is nagyon magas, 10 százalék feletti. A piac átrendeződését a leginkább az mutatja, hogy a létszámadatok folyamatosan nőttek. Jelentősen meghaladta az újonnan létrehozott munkahelyek száma a megszüntetett státuszokét.
Kapcsolódó
A jövőben viszont megállhat a javuló tendencia, ha a cégek nem szervezik át a belső folyamataikat. Ennek egyik oka, hogy a nyugati és régiós bérszínvonalhoz képest is alacsonyak a bérek, emellett a munkaerőhiányt már a fuvarozó cégek is érzik. Az Opten projektmenedzsere szerint a helyzetet az is nehezíti, hogy "a közúti fuvarozásban egyre jelentősebb szerepet kapnak a különböző innovatív technológiák (pl.: telematika), melyek sikeres bevezetéséhez egyre képzettebb és tapasztaltabb és ebből következően költségesebb munkaerő szükséges."
A nemzetközi piacon versenyző hazai vállalkozásoknak ráadásul újabb kihívásokkal kell szembenézniük. Eddig ugyanis a magyar cégek az olcsó munkaerőre alapozták a stratégiájukat, miközben egyre több uniós tagállamban szigorítottak a piac szabályozásán. "A jövő kérdése, hogy a szektor nagy tőkeerős szereplői hogyan fognak megfelelni ennek a kihívásnak" - zárta elemzését Hantos.