Értékelte a minimális minőségi követelmények teljesülését az áramszolgáltatóknál a Magyar Energia Hivatal (MEH). Azoknak az áramszolgáltatóknak, amelyek a követelményeket (garantált szolgáltatások; gsz) nem teljesítik, kötbért kell fizetniük. Az elemzés szerint, míg az összesen 1 620 476 ügyből 11 409 ügynél nem teljesítették az engedélyesek a gsz követelményekben előírtakat (2009-ben még 74 847 esetben nem teljesültek); a kötbér kifizetések azonban 18 910 000 forintról 2010-ben 61 810 000 forintra nőttek.
Jelentősen csökkent tavaly 2009-hez képest az egyetemes szolgáltatói engedélyes társaságok tevékenységével kapcsolatos problémás ügyek és a nem teljesített ügyek száma; igaz, még mindig magasabb a 2008-ban tapasztaltnál - derült ki a Magyar Energia Hivatal értékeléséből. A nem teljesített ügyek száma kevesebb, mint a hatodára mérséklődött - az EDF Démász Zrt. kivételével minden engedélyesnél csökkent -, de a kifizetett ügyek számát tekintve jelentős növekedés tapasztalható. Az összes kifizetett kötbér összege több mint háromszorosára (61 810 000 forint) nőtt 2009-hez képest. A kifizetett ügyek aránya országosan közel 93 százalék volt, szemben az előző évi nem egészen 5 százalékkal. A javulásban a legnagyobb szerepe annak lehetett a MEH szerint, hogy a másik négy követelményt követően 2010 elején lépett életbe a szolgáltatók automatikus információadási kötelezettsége is a dokumentált megkeresések esetén.
Válaszra sem méltatják a ügyfeleket
A legnagyobb alulteljesítés a kifizetések számát tekintve a megelőző évhez hasonlóan 2010-ben is az automatikus információadási követelmény esetén tapasztalható. Ezen címen teljesült az összes kifizetés 95,18 százaléka (58 850 000 forint). Tekintettel a nem teljesített ügyek nagy számára is, a jövőben ezen követelmények teljesítésének a javítására célszerű az engedélyeseknek a legtöbb figyelmet szentelni - fogalmaz a Magyar Energia Hivatal.
Szigorúbb szabályozás szükséges az ügyfélszolgálatok működésére vonatkozóan a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint is, mivel az elmúlt időszakban több fogyasztó arról számolt be, hogy panaszuk esetén az akár közüzemi, akár más szolgáltatást nyújtó vállalatok nem teljesítik a törvényben meghatározott válaszadási határidőt, sokszor válaszra sem méltatják őket, illetve egyes megkeresések arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a telefonos ügyfélszolgálatokon hosszú perceket kell várni, mire egyáltalán ügyintézőt kapcsolnak az ügyfelek számára.
Az azonban kétséges, hogy a ügyfélszolgálatra vonatkozó szabályozás területén várható-e előrelépés a következő időkben. A minőség emelése nyilvánvalóan pénzbe kerül, márpedig a szolgáltatók jelenleg a központi (lakossági) áremelési tilalom és a válság következményeiként nincsenek könnyű helyzetben. Korábbi értesülések szerint az árbefagyasztás rájuk kényszerítéséért a kormány a kikapcsolási moratórium lerövidítése mellett éppen az ügyfélszolgálatokra vonatkozó előírások enyhítésével kárpótolta volna, kárpótolná legalább részben a társaságokat. Ám ez utóbbira vonatkozó megerősítés nem érkezett.
A további eseteket tekintve, a téves számlázási ügyekben minden engedélyesnél csökkent a nem teljesített esetek, visszatérítések száma, azonban a nem jogszerű kikapcsolási ügyszámok a 2010-ben jelentősen megnőttek 2009-hez képest (a szolgáltatók minden nem teljesített ügy után megfizették a kötbért az Energiahivatal szerint). A nem jogszerű kikapcsolások garantált szolgáltatások körébe tartozó ügyszáma több mint kétszeresére, több mint 116 ezerre nőtt, a nem teljesített ügyek száma pedig hasonló mértékben 413 esetre emelkedett.