A megkérdezettek kétharmada számára továbbra is komoly anyagi terhet jelentenek az iskolához köthető kiadások - derül ki a Budapest Bank harmadik alkalommal elkészített felméréséből.
Eszerint az általános iskolás gyereket nevelő háztartások a tavalyi 64 ezer forinthoz képest idén 54 ezer forintos kiadásra számítanak, a középiskolás gyerekek esetében 61 ezer forint helyett 67 ezer forint lesz a várható kiadás. A felsőoktatásban tanulóknál is nőtt a várható összeg: egyetemi és főiskolás gyermekeik esetében a tavalyi 116 ezer helyett 135 ezer forinttal kalkulálnak a szülők.
Jó hír a családok számára, hogy idén ősztől a 9. évfolyamig ingyenessé váltak a tankönyvek, így erre a tavalyi 12 ezer forint után idén átlagosan 9 ezer forintot kell költeniük a szülőknek. A legjelentősebb változás az általános iskolás gyermekeket nevelő családoknál figyelhető meg, ahol a tavalyi 10 ezer helyett idén mindössze 4 ezer forinttal kalkulálnak a szülők - vélhetően az alapvető tankönyveken túli kiadványok miatt.
A válaszadók több mint fele (55 százalék) részben vagy egészében az aktuális havi bevételeiből fedezi az iskolakezdés kapcsán felmerült kiadásokat, míg 38 százalék külön erre a célra, átlagosan öt hónapon keresztül takarékoskodik.
A múlt évhez képest 11 százalékponttal, 32 százalékra nőtt azok aránya, akik a családi tartalékokból is költenek erre a célra, és 11 százalékponttal csökkent az iskolakezdési támogatást igénybe vevők száma (22 százalék). Idén a szülők 17 százaléka mondta, hogy többletmunkát vállal a felmerülő kiadások fedezése érdekében.
Bár a megkérdezettek szerint komoly anyagi terhet jelent a családok számára az iskolakezdés, ennek ellenére arra törekszenek, hogy jó minőségű felszerelést vegyenek gyermeküknek az idei tanévre: 82 százalék nem a legolcsóbb termékeket veszi meg gyermekének, sőt, 45 százalék a tavalyinál jobb minőségű felszerelést vásárol.
A magyar szülők 12 százaléka vett már fel korábban hitelt gyermeke érdekében - nem csak a tanévkezdéshez köthetően -, és 39 százalékuk elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben sor kerül erre. Hitelre leginkább az informatikai eszközök, bútorok és lakberendezési tárgyak vásárlása miatt van szükség, és a hazai felsőoktatási tandíjak finanszírozása is sokszor kölcsönökön keresztül történik.