Az elmúlt három hónap termelési színvonalának megítélése − a szezonálisan kiigazított adatok alapján − április óta folyamatosan javul. A nyers adatok is javuló helyzetre utalnak − júliusban már a növekvő termelésről beszámolók (arányuk 28 százalék) voltak többségben a csökkenésről tudósítókkal szemben (22 százalék). Ugyanez a két arány júniusban rendre 18 és 30 százalék volt. Egy éve a cégek 14 százaléka számolt be növekvő, 45 százaléka csökkenő termelésről.
A rendelésállományok összesített értékelésében is kedvező a trend április óta. A nyers − azaz szezonálisan nem kiigazított − adatok is a korábbinál kedvezőbb helyzetet jeleznek: júliusban a válaszadó cégek 10 százaléka magas, míg 44 százalékuk alacsony rendelésállományról számolt be. Ugyanez a két arány júniusban 10 és 53 százalék volt. A meglévő rendeléseket illetően a legjobban a közepes méretű (50 fő feletti, de 250 fő alatti cégek) állnak. A mélyépítő vállalatok helyzete kedvezőbb a magasépítőkénél. Az értékelés az egy évvel ezelőttinél jóval kedvezőbb: 2012 júliusában a magas és az alacsony rendelésállományról beszámoló cégek aránya 6, illetve 60 százalék volt. Júliusban a foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások − a szezonálisan kiigazított adatok alapján − a májusi szintre romlottak. A júliusi felmérés szerint a cégek 10 százaléka készült a létszám bővítésére, míg 17 százalékuk elbocsátásokat tervezett. Júniusban ugyanez a két arány rendre 11 és 16 százalék volt. A közepes és nagyobb vállalatok foglalkoztatási tervei derűlátóbbak, mint a kisebbeké. Egy évvel ezelőtt a foglalkoztatási tervek a jelenleginél sokkal pesszimistábbak voltak: 2012 júliusában a létszám bővítésére és csökkentésére a válaszadó cégek 7, illetve 29 százaléka számított. (A KSH adatai szerint 2013 első negyedévében év per év alapon 3,3 százalékkal csökkent az építőipari foglalkoztatottak száma.)
A júliusi felmérés szerint azok aránya, akik a következő három hónapban építőipari árcsökkenésre számítanak, lényegében nem változott az előző hónaphoz képest, az áremelést fontolgatók aránya viszont emelkedett. A változás elmozdulást jelent a termelői árstabilitás irányába. A válaszolók 17 százaléka júliusban árcsökkenést várt, míg júniusban 16 százalékuk számított erre, az áremelésre törekvők aránya viszont a júniusi 7 százalékról 11 százalékra nőtt. Egy évvel ezelőtt ugyanez a két arány 21 és 4 százalék volt. A KSH adatai szerint 2013 első negyedévében az építőipari termelői árak az előző negyedévhez képest 0,6 százalékkal, az előző évhez képest pedig 1,4 százalékkal nőttek. Változott a termelés bővítését korlátozó tényezők említési gyakorisági sorrendje, a bizonytalan gazdálkodási környezet és a vevők fizetési késedelmei osztoztak júliusban az első helyen, a kereslet hiánya hosszú idő óta először szorult a második helyre.
Júliusban, az április és június közötti javulás után, ismét pesszimistábban ítélték meg a magyar gazdaság rövid távú kilátásait az építőipari termelők, ugyanis júliusban a válaszadók 19 százaléka számított javulásra és 29 százalékuk további romlásra. Júniusban ugyanez a két arány rendre 17 és 19 százalék volt.