Bármilyen országos ellenőrző akciót tartott 2013-ban a munkaügyi hivatal, jellemzően a cégek kétharmadánál találtak valamilyen szabálytalanságot - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkaügyi hatóságának tavalyi vizsgálatait összefoglaló dokumentumból. A hatóság honlapján elérhető anyag szerint három ilyen ellenőrzés sorozat volt: elsőként márciusban és áprilisban a szolgáltatást támogató tevékenységet ellátók kerültek a fókuszba, június-júliusban a foglalkoztatására vonatkozó szabályok, míg októberben és novemberben a munkaidő-pihenőidő szabályainak betartását vizsgálták.
Az első akciósorozat keretében főképp azok a cégek kerültek a hatóság látókörébe, amelyek eddig kevésbé voltak ellenőrizve. Ilyenek többek közt az utazásszervezők,a járműkölcsönzők, a számítógép-szervizek, a masszőrök, az edzők, a tetováló művészek, az ingatlanügynöki és a szépségápolási tevékenységet ellátók is. Összességében 925 céget kerestek fel az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának szakemberei, ezen belül pedig 2500 dolgozó is a célkeresztbe került.
Az eredmény lesújtó, hiszen a munkáltatók 74 százalékánál, míg a munkavállalók 71 százalékában találtak valamiféle szabálytalanságot. A leggyakoribb gond a hibás, a kettős, vagy az egyáltalán nem létező nyilvántartás, illetve a munkaidő és a munkabér könyvelése volt, de nem meglepő módon a hatóság feketén foglalkoztatottakkal is találkozott. Előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak, így például sokan nem adtak munkaközi szünetet a dolgozóknak.
Akár hétvégén, éjfélkor is
Nem zárult kedvezőbb eredményekkel az a vizsgálat sem, mely során a bejelentés nélküli foglalkoztatást ellenőrizték, hiszen a 798 foglalkoztató és 3500 munkavállaló 74, illetve 66 százalékánál találtak szabálytalanságot. Az akció során felügyelőségek elsősorban az építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, vagyonvédelmi, valamint a sütőipari és gépjármű-javító tevékenységet folytató munkáltatókat vizsgálták. Az ellenőrzések fókuszában elsősorban a kis- és nagyobb volumenű építkezések, különböző kereskedelmi egységek (boltok, áruházak, standok, pékségek), változó (fesztivál, vásár) és állandó helyen működő vendéglátó-ipari egységek (éttermek, szálláshely szolgáltatók), mezőgazdasági területek és feldolgozóipari létesítmények, illetve a különböző szolgáltatásokat (fizikai közérzetet javító, személy- és vagyonvédelmi, takarító, gépjárműszerelő, rendezvényekhez kapcsolódó, stb.) nyújtó munkáltatók voltak.
A rossz eredményekbe az is közrejátszhatott, hogy a munkaügyi felügyelők nem csak rendes munkaidőben ellenőriztek, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túl is razziáztak. A leggyakoribb hibák hasonlóak voltak az előző vizsgálathoz, így gyakori volt, hogy a munkavállalókat részmunkaidőbe jelentették be, ám valójában teljes vagy még annál is magasabb heti munkaidőben dolgoztak. Érdekesség, hogy harmadik világbeliek szabálytalan foglalkoztatásával - pl. nincs munkavállalási engedély - jellemzően a sütőiparban találkoztak a felügyelők. Ezzel kapcsolatban a dokumentum készítői megjegyzik, hogy az elmúlt években jelentős javulást tapasztaltak, főképp a korábbi bírságok következtében.
Bár a hatóság megállapítása szerint az elkövetett jogsértések jellemzően a vonatkozó jogszabályi ismeretek hiányával, illetve egyszerű mulasztással magyarázhatóak, ugyanúgy masszívan megjelenik a kockázatvállalás is. Ennek alapja, hogy a cégek arra alapoznak, hogy viszonylag kicsi az esélye annak, hogy őket is érinteni fogja a hatósági ellenőrzés, így például jellemző volt, hogy a vállalkozás csak az ellenőrzés alatt (!), vagy az azt követő órákban jelenti be az munkavállalót.
A vagyonvédelmisekre panaszkodtak az ellenőrök
Amikor a hatóság a munka-és pihenőidő szabályainak betartását ellenőrizte, akkor az ellenőrzött munkáltatók 85 százalékánál, illetve az érintett munkavállalók kétharmadánál találtak szabálytalanságokat. A tipikus jogsértések nagyjából megegyeznek a korábban említettekkel, ám érdekesség, hogy amíg a legtöbb gondot a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknál találtak (igaz ez az ágazat kiemelt figyelmet kapott az ellenőrzések során), addig a hozzáállást nézve már a vagyonvédelmi ágazatra panaszkodott az NMH: a vagyonvédelmi ágazatban tevékenykedő számos vállalkozásokra jellemző, hogy nem könnyítik meg a hatósági munkát, az érintett cégek többnyire passzív, illetőleg akadályozó magatartást tanúsítanak az eljárás során. Nyilatkozatot általában nem tesznek, iratokat nem bocsátanak a hatóság rendelkezésére, amely előrevetíti, hogy a kötelezést nem teljesítik, a kiszabott bírság befizetésére nem mutatnak hajlandóságot, illetőleg a munkavállalók jogviszonyát később sem rendezik (jelentik be).
Az ellenőrzések során előfordult olyan eset is, hogy a munkaügyi ellenőrzés megkezdését követően rövid időn belül az azonos munkavégzési helyen már más cég foglalkoztatta ugyanazon munkavállalókat. Ezekben az esetekben nem csak a munkavállalók személye azonos, hanem a vezetők személye is (általában területi képviselőknek hívják a munkavállalók ezeket a vezetőket). A hozzáállás a vizsgálatok után sem változott, hiszen mint írják az utóellenőrzés során is hasonló magatartást tanúsítanak a munkáltató, mindezt úgy, hogy a dokumentum szerint sokszor teljesen átláthatatlan és rendezetlen körülmények között foglalkoztatják a munkavállalóikat.