Egyelőre úgy tűnik, hogy nehezen lesz bármi abból a tervből, amely szerint a tejtermelők megsegítése érdekében 15 millió liter tejnek megfelelő tejport és vajat vásárolna fel az állami tulajdonban lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház. Ezzel az időszakos tejtöbbletet csökkentették volna, amire szüksége is lett volna a hazai tejiparnak, mivel a rendkívül változékony időjárás (a korábbi enyhe telek és nyarak), a nemrég egy évvel meghosszabbított orosz embargó, a 2013-as rekord nyerstej-ár a tejtermelésre serkentette az uniós termelőket, így a magyar piacon is kialakult egy kisebb felesleg. (Erről, illetve arról, hogy mennyire ment félre az a terv, hogy almákat vásárol fel a kereskedőház, ide kattintva olvashat bővebben.)
A felvásárlást június-júliusban hajtották volna végre, ám július elején még semmilyen jele nem volt az akciónak, akkor is tárgyalt még egymással a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Földművelésügyi Minisztérium. Az igazán rossz hír a tejtermelőknek augusztus közepén jött, ekkor került ki ugyanis a kormany.hu-ra a szaktárca közleménye, amelyben azt írták, hogy a felvásárlási konstrukció részleteinek kidolgozása során kiderült, a megvalósítás eredetileg elképzelt formája hazai és uniós jogi akadályokba ütközik. Emiatt a tényleges felvásárlásra máig nem került sor.
Így állunk most
A kormány folyamatosan foglalkozik a tejpiacon kialakult helyzettel, így az ágazat szereplőivel folytatódnak az egyeztetések azokról a különböző felvetésekről, amelyek célja, hogy hatékony és lehetőleg hosszabb távú megoldást találjunk az ágazatban jelentkező feleslegek levezetésére - írta a válaszában az FM a Napi.hu-nak. A szaktárca nem mulasztotta el megemlíteni, hogy 2015-ben több támogatást biztosítottak a tejtermelők számára: amíg tavaly 29 milliárd forint támogatást fizettek ki a különböző jogcímeken, addig ezt az összeget idén 49 milliárd forintra emelték.
A Földművelésügyi Minisztérium szerint a tejpiaci válság megoldása - annak nemzetközi jellege miatt - alapvetően nem nemzeti eszközökkel érhető el, így Magyarország álláspontja az EU-ban zajló tárgyalásokon - több más uniós tagállammal egyetértve - továbbra is az, hogy közös európai uniós megoldást kell találni. Ennek fő színtere a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 7-ei rendkívüli ülése lesz, ahol miniszteri szinten egyeztetnek a következő lépésekről a tagállamok.
A szaktárca megjegyezte, hogy a termelők megsegítésével kapcsolatos elképzelések jelenleg még eltérőek. Ennek is köszönhető, hogy a brüsszeli tanácskozás előtt a V4-ek, illetve Ausztria, Bulgária, Románia és Szlovénia agrárminiszterei Csehországban vitatják meg a közös fellépés lehetőségeit.
A szeptemberi brüsszeli tanácskozással kapcsolatban az FM elmondta, hogy hazánk célja a tárgyalások során továbbra is a piaci stabilitás előmozdítása, amiben véleményük szerint sokat segíthetne, ha sikerülne EU-n kívül alternatív piacokat találni, ahol értékesíteni lehetne a felhalmozódó készleteket. A szaktárca szerint ugyanakkor a tejpiac középtávú kilátásai ezzel együtt is kedvezőek, ám a jövőbeni termelési potenciál fenntartása érdekében lehetőséget kell találni a már kárt szenvedett termelők és vállalkozások uniós szintű kompenzálására.
Üzembezárások, elbocsátások is jöhetnek
Az utóbbi időszakban nem javult a helyzet, az árak továbbra is alacsonyak, így a termelők még mindig az önköltségi ár alatt tudják csak értékesíteni a termékeiket - mondta a Napi.hu érdeklődésére Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Mint mondta, jelenleg 90-100 forint a kilónkénti önköltség, ám az országos átlagár alig éri el a 75 forintot, de több termelő már inkább 60-65 forintért is értékesítené a termékét, csakhogy megszabaduljon tőle.
A rövid távú cél az, hogy legalább 80-85 forint fölé emelkedjenek az országos átlagos felvásárlási árak, így ugyanis az állami támogatással együtt épp elég lenne arra, hogy idén legalább a veszteségeket elkerüljék a kistermelők. Ugyanakkor ez sem a legjobb megoldás, hiszen ideális esetben az agrártámogatásból nem a kieső bevételeket kellene pótolni, hanem fejleszteni kellene belőle - ismerte el Harcz is.
Ebben a helyzetben az is gondot jelenthet, hogy a mostani aszály miatt drágább lesz a takarmány, ezzel pedig akár az önköltségi árak is megindulhatnak felfelé. Segíthet viszont, hogy ősszel (karácsonyig) hagyományos nő a lakosság tejfogyasztása - vélte az ügyvezető igazgató, aki azonban egyből hozzátette, hogy ezt a jövő év elején egy visszaesés követheti. Márpedig, ha addig nem változik semmi, úgy 2016 eleje igen "kritikus" lehet, a szakember nem tartotta kizártnak az üzembezárásokat, az állománycsökkentést, illetve az együtt járó tejtermelés-csökkenést sem.
A szeptemberi brüsszeli csúcstól a termelők sokat várnak, a fő cél egy gyors, pozitív piaci változást hozó brüsszeli döntés lenne, így pl. az intervenciós árszint emelése lenne, azaz, hogy magasabbra emelkedjen a biztonsági háló - mondta Harcz, aki szerint amennyiben csak az intervenciós periódust hosszabbítják meg, az nem segítene a termelők helyzetén. Ennek érdekében a tejtermelők egyébként egy nagyobb tüntetést is szerveznek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács üléséhez igazodva Brüsszelben.
A hazai célok
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nemcsak külföldön, hanem itthon is szeretne engedményeket kicsikarni. Ennek fontos része lenne az áfacsalók elleni komolyabb hatósági fellépés, de cél az is, hogy 5 százalékra csökkentsék legalább a fogyasztói tejek tej áfáját. Ez utóbbival kapcsolatban az FM korábban azt közölte, hogy mivel jövő év elejétől a sertés tőkehúsok áfája csökkenni fog, ezért több termékkör egyidejű bevonására a költségvetési egyensúly miatt jelenleg nincs lehetőség. Amennyiben azonban a gazdasági növekedés a "terveknek megfelelően alakul", illetve bejönnek a sertéshúsáfa-csökkenés tervezett hatásai, úgy akár sor kerülhet további termékkörök, így például a baromfi termékek, valamint a tej és tejtermékek bevonására is.
A terméktanács ugyancsak szeretné elérni, hogy a három nagy hazai tejfeldolgozó is kaphasson beruházási támogatást, amivel költséghatékonyabban tudnának termelni, az így megspórolt összegből pedig felvásárolhatnák a hazai felesleget. Erre azért lenne szükség, mert Harcz elmondása szerint a tejfeldolgozás ágazat az egyik legkevésbé jövedelmező az élelmiszeriparon belül, így az támogatás nélkül, önerőből nem tud beruházni. Márpedig a jelenlegi helyzetben ők lehetnének képesek olyan felvásárlásokra, melyek szinte azonnali pozitív hatással lennének a kistermelők helyzetére. Ugyanakkor a vidékfejlesztési program jelenleg csak a kis cégeket támogatja és bár az ügyvezető igazgató elismeri, hogy szükség van a kézműves termelőkre is, de jelen helyzetben az ágazat jövője szempontjából fontosabb lenne, ha a nagy hazai feldolgozók fel tudnák vásárolni a túlkínálatot okozó készleteket.
Ez már csak azért is fontos lenne, mivel Harcz szerint az a terv, miszerint EU-n kívüli alternatív piacokat kell találni nem a magyar termelők helyzetén fog segíteni. Ehhez nagyobb mennyiségben és olcsóbban kellene - például tejport, vajat - termelni, márpedig Magyarország az uniós tejtermelés mindössze 1 százalékát adja - magyarázta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezetője. A szakember alapvetően változtatna a tejexportunkon is, hiszen, mint mondta, jelenleg az a jellemző, hogy nyerstejet exportálunk és a magasabb feldolgozottsági szintű tejtermékeket importálunk.
Ez egy egészségtelen szerkezet, hiszen a hozzáadott érték nem itt termelődik, így pedig mások munkáját fizetjük meg a boltokban. Amerre el lehetne mozdulni, az a Balkán, mivel a dobozos tejjel, sajttal be lehetne törni például Romániába, vagy Bulgáriába. Előbbi országban esett vissza ugyanis az Unió tagállamai közül a legnagyobb mértékben a feldolgozók által begyűjtött tejmennyiség az Európai Unió tejkvóta rendszerének április elsejei megszűnése óta. A romániai tejfeldolgozók közel egyharmada, mintegy 50 tejfeldolgozó zárt be 2014-ben. Azonban ez irányú törekvés egyelőre kevés a hazai piacon - hangoztatta Harcz Zoltán.