- Ahogy már a választás előtt is elmondta: meglepetésként érte az Ügyvédi összefogás nevű szerveződés agresszív ellenkampánya. Most már tudja, kik álltak a háttérben?
- Kicsit más felállásban ez a választási csoportosulás már 2010-ben is indult - igaz akkor csak 150-200 szavazatot tudtak szerezni. Számomra akkor nem volt érzékelhető politikai befolyás a szerveződés mögött. Annyi bizonyos, hogy tavaly novemberben még egyöntetű támogatást élveztem, közöttük az ügyvédi összefogás akkori tagjaiét is. Ilyen támogatottsága utoljára talán csak a Hazafias Népfrontnak volt. Januárban azonban hirtelen megváltozott minden és egy csapásra több oldalról is kemény kampány indult ellenem. Ez azt jelezte, hogy a posztnak tekintélye, a kamarának értéke, a választásnak pedig tétje van.
- Az Ön és a kamara vezetése ellen indult letámadásnak komoly támogatása volt: plakátok, szórólapok, internetes felület, telefonos kampány. Egyes becslések szerint akár százmillió forintos költséggel. Ki vagy kik állhattak e mögött?
- Több oldalról jött támadás. Meggyőződésem, hogy egyik csoport mögé sem nem állt be politikai párt. Legfeljebb egyes politikai tényezők, az általuk befolyásolt sajtó és persze a pénz. Egyéni ambíciókra tippelek, de neveket nem szeretnék említeni. Az ügyvédséget viszont nem az elnök világnézete, hanem programja érdekli. De még inkább a kamara függetlensége és érdekvédelmi képessége. A szatelit szervezetek zömmel csak a vezetőknek hasznosak. Ezt az ügyvédek és az ügyfelek is pontosan tudják.
- Ügyvédi körökben arról is beszélnek, hogy az igazi célpont nem is Ön, hanem Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke volt, s a budapesti kamarai "őrségváltás" csak az első lépés lett volna.
- Lehet, hogy így volt és engem útakadálynak tekintettek, nem tudom. Mindenesetre a tagság által emelt betonba ütköztek. Az országos kamara júniusi tisztújításán meghatározó szerepet játszhatnak a fővárosi delegáltjai: a 100 fős választó grémiumból 53-at ugyanis így-vagy úgy a budapesti kamara delegál.
A szavazás rendben lezajlott
- Azt beszélik, hogy a "puccsisták" már szavazás előtt levelet írtak az igazságügyet felügyelő államtitkárnak és visszaélést vizionáltak.
- Erre semmi alapjuk nem volt. A szavazás rendben lezajlott, a számlásánál jelen voltak delegáltjaik és mindenbe beleláttak. Répássy Róbert, a KIM igazságügyért felelős államtitkára tudtommal valóban kapott leveleket néhányuktól, amelyekben aggályaikat fejezték ki. A tárca ilyenkor le kell folytasson egy eljárást. Ennyi történt.
- A vesztesek szószólója viszont máris a választások felülvizsgálatát helyzete kilátásba. Van-e esélyük arra, hogy megtámadják az Ön győzelmét?
- Bíróságon nyilván megtámadható a választói közgyűlés minden határozata. A bizonyítás azt terheli, aki törvénytelenségre hivatkozik.
A többség fejlődni akar és előre szeretne jutni
- Kétharmaddal nyert, ami az eddigi szavazások során soha nem fordult elő. Minek tulajdonítja ezt a fölényt? Csak nem a támadás rántotta össze az amúgy sokszor széthúzó ügyvédeket?
- Négy évvel ezelőtt a szavazatok 57, míg 2006-ban 43 százalékát kaptam, a mostani voksolás valóban kiemelkedő legitimációt hozott. Pedig nem lehetek népszerű mindenkinél. Nem nézem tétlenül a morál romlását és nem tartom a kar érdekében állónak a nívótlanságot sem. A kamara fegyelmi ügyeiben pedig a törvény előírása folytán én vagyok a "vádló". Márpedig évente 240 ilyen ügyet tárgyalnak a fegyelmi tanácsok - elméletileg tehát négy év alatt akár ezer ellenséget is szerezhettem magamnak. De a többség fejlődni akar és előre szeretne jutni. Én ennek a többségnek szolgálok. Aki már nyolc évvel ezelőtt is ügyvéd volt, az látta azt is, hogy a kamara alaposan átalakult. Az ügyvédi kart összerántotta az alapértékeinket ért váratlan támadás is. Sokan úgy érezhették, hogy függetlenségüket és az ügyfelek titkait is fenyegetik. Vagy egyszerűen nem tetszett, ahogy mindez történt.
- Érdekes, hogy az Önt ért támadások során mindössze egy konkrét témát hoztak elő: az ügyvédi matrica projekt tanácsadói szerződését.
- Az elnökség tudtával és támogatásával jöttek létre a szerződések olyan feladatokra, amelyhez nem volt szakértelmünk. A számok végképp nem stimmeltek: a valós kifizetések összege is csak a vádak harmadát tette ki. Nem is volt meglepő, hogy a jó memóriával bíró elnökség ellenszavazat nélkül, a közgyűlés 88 százalékos többséggel fogadta el a beszámolót és az új költségvetést. A projekt részleteiről országosan döntenek majd, s ennek eredménye jó lesz az ügyvédeknek. A meghatalmazásonkénti 550 forint ugyanis az ügyfélre még a befizetés előtt áthárítható. Ez jó annak, akinek kevés a bevétele. Elindítja a kamarai tagdíj reformját, lehetővé teszi a felelősség biztosítás növelését és erősíti a bizalmat az ügyvédi okiratok iránt. Ez újabb piacokat hozhat. A matrica egyfajta minőségbiztosításként is felfogható, ebből biztosítható ugyanis a képzés és továbbképzés is. Jó tehát az ügyfélnek is.
- Az ügyvédi titok védelme is a középpontba került. Valóban veszély fenyegette ezt?
- Nagyon is, de nem a matrica miatt. A múlt nyáron olyan javaslatok kerültek a törvényhozás elé, hogy a földszerződéseket a földhivatalok fogalmazhassák meg ügyvédi ellenjegyzés nélkül, és az ügyész a zsebszerződések esetében házkutathasson ügyvédeknél. Ezt szerencsére a kamara és a minisztériumunk közösen megakadályozták.
Új bevételi forrásokat keresnek az ügyvédeknek
- A magyarországi ügyvédek kivételezett helyzetben vannak az EU-n belül. Cégügyeknél, házassági szerződéseknél és ingatlan adásvételnél szinte monopóliumot élveznek. Önök mégis piacot akarnak bővíteni, új bevételi forrásokat keresni az ügyvédeknek.
- Sokkal többen vagyunk, mint más országokban, ahol például ilyen ügyekben vagy nem kell jogász, vagy közjegyző jár el. Kevesebbet is keresünk. A kamara egyik fő feladata éppen az érdekvédelem. Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) is bevezet olyan intézményeket, amelyekhez az ügyfelek érdeke lenne az ügyvédi közreműködés. Például a zálogjogi bejegyzéseknél. Az ügyfeleknek is előnyös, ha ügyvéd szerkeszti az okiratokat, nekünk ez új piacokat nyithat meg. Egy sor ügyet lehet már intézni az államigazgatás elektronikus csatornáin keresztül, az ügyvédnek pedig van aláíró kártyája, elektronikus eszköze és jártassága. Az ügyfeleknek is kellemesebb, ha sorban állás helyett ezek egy részét az ügyvéd olcsón elvégzi. Évente 15 millió jogi ügy van, ezek egy részében lehetne hely az ügyvédeknek.
- Régi ismeretekkel már nem nagyon lehet eredményesnek lenni, hiszen többek közt a Ptk. is alapvetően átalakult. Mit tehet ilyenkor a kamara?
- A tudás nem olcsó mulatság. Az új Ptk. kommentárjait például három kiadó is megjelentette, más-más szerzőkkel. Ehhez jön még a megváltozott büntető-, a közigazgatási, a szövetkezeti-, a cég- és a munkajog nélkülözhetetlen szakirodalma, esetjoga. Ha valaki igazán "képbe akar kerülni", annak évente 2-300 ezer forintot kellene erre áldozni. A budapesti kamaránál ezeket a fontos tudáskészleteket elektronikus formában minden ügyvéd és ügyvédjelölt megkapja ingyen tavaly óta. Még 90 ezer bírói precedenst, nyomtatványkitöltőt és iratmintákat is. Amint ezt megléptük, az a kiadó is lement az elektronikus adatbázis árával, amely nem vesz részt a programunkban. Többéves programot készítettünk az ügyvédi munkafeltételek javítása, a tudás bővítése és a költségek csökkentése érdekében. Most van újabb négy évünk, hogy mindezt folytassuk és megvalósítsuk.