Elutasította az Alkotmánybíróság (ab) a Quaestor-kárrendezési törvény elleni indítványokat. A törvényt csaknem hatvan indítványban támadták meg, ezeket azonban - majdnem egy évnyi vizsgálat után - mai határozatában elutasította a testület.
Az indítványozók egy része a kárrendezésből valamilyen okból kimaradt befektető volt. Az Ab a panaszaikkal kapcsolatban általánosságban megállapította: mivel a csődben érintettek kártalanítása kivételes jellegű, méltányosságon alapuló állami juttatás, a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosultak körének, illetve a juttatás mértékének és feltételeinek a meghatározása során is. A törvény most érvényes verziója az Ab szerint immár tárgyilagosan és észszerűen határozta meg a jogosultak körét, a személyenként kifizethető összeg maximálásával pedig - tekintve, hogy a kárrendezés az állam méltányosságán alapul - nem valósult meg tulajdonelvonás - írta a portál.
A pénzintézetek panaszaival kapcsolatban az Ab megállapította ugyan, hogy valóban a tulajdonhoz való jog korlátozásának minősül, hogy a jogalkotó a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjainak befizetését írta elő, tehát az érintett bankok pénzügyi forrásait vette igénybe a kárrendezési alap feltöltésére. A tulajdonhoz való jog ily módú korlátozása az Ab szerint azonban közérdekből, a pénzügyi szektor iránti bizalom fenntartása érdekében történt, és nem is volt aránytalan. A bankok alkotmányos aggályai a testület szerint így tehát alaptalanok.
Az alkotmánybírósági határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, Salamon László és Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.
Így megnyílik a lehetőség a Quaestor-károsultak előtt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak.