A magyar állam által kiírt koncessziós pályázatot a Mol Nyrt. nyerte el, így a jövőben a társaság látja el az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot, amelyet kormányzati, szakpolitikai oldalról a Technológiai és Ipari Minisztérium (ITM) felügyel majd - jelentette be Palkovics László technológiai és ipari miniszter.

Jövő júliustól úgy alakul át a hazai hulladékgazdálkodás rendszere, hogy abban az állam helyett egy magáncég lesz a főszereplő. Az új koncessziós modell a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása és az uniós célértékek határidőre történő teljesítése mellett egységesen magas színvonalon biztosítja a szolgáltatást valamennyi magyarországi településen.

Megfelelő ajánlatot adott és nyert a Mol

A Nemzeti Koncessziós Iroda által az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlása jogának átengedése tárgyában lefolytatott koncessziós beszerzési eljárás eredményes volt, a koncessziós kiírásnak megfelelő ár-érték arányú ajánlatot a Mol Nyrt. tette, így az eljárás nyertese a cég lett - olvasható a közleményben.

A Mol - összhangban a koncessziós pályázat feltételeivel - 2022. június 3-án adott be kötelező érvényű ajánlatot - közölte a cég a BÉT honlapján.

A 2023. július 1-től kezdődő, 35 éves koncessziós időszak alatt az olajcég koncesszorként végzi az egész ország területén a háztartások és a gazdálkodó szervezetek évente mintegy 5 millió tonna hulladékának gyűjtését és kezelését, illetve a kapcsolódó létesítmények fenntartását, üzemeltetését, fejlesztését.

Az Európai Unió 2035-ig a települési hulladék 65 százalékos újrahasznosítását írja elő, a hulladéklerakókba pedig csupán a hulladék 10 százaléka kerülhet. Ennek megfelelően a győztes társaság fő célja az újrahasznosítás arányának és a hulladékválogatás hatékonyságának növelése lesz, valamint olyan technológiai megoldások kialakítása, amelyek még több hasznos anyag kinyerését teszik lehetővé a hulladékból.

Sokat költenek majd

Ennek elérésére a tőzsdei vállalat az első tíz évben mintegy 185 milliárd forintot fordít infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre, a kötelező visszaváltási rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésére, valamint kialakít egy, évente legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas üzemet is.

A koncesszor évi 100 millió forint összegű koncessziós díjat fizet az államnak.

A Mol stratégiai célja, hogy hulladékgazdálkodási tevékenységével is hozzájáruljon a hazai és regionális körforgásos gazdaság fejlesztéséhez. Pénzügyileg biztos alapokon álló, nagy szaktudással rendelkező vállalatként, évente már most is több mint 100 ezer tonna hulladékot kezelünk, így minden eszközünk és tapasztalatunk megvan ahhoz, hogy a hazai hulladékgazdálkodási rendszert összefogva, átláthatóan és hatékonyan támogassuk az Európai Unió környezet- és klímavédelmi céljainak teljesítését – mondta Világi Oszkár, a társaság vezérigazgató-helyettese.

A cég a következő egy évben partnereivel közösen alakítja ki az együttműködési kereteket és feltételeket, amelynek célja egy országos szintű hálózat felépítése, a jelenlegi közszolgáltatók és piaci szereplők bevonásával.

Tavaly indult az eljárás

A kormány tavaly jelentette be, hogy a Rogán Antal vezette kabinetminisztérium alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda Magyarország teljes területének hulladékgazdálkodási jogát koncesszióba szervezné ki. A tervek szerint a feladatok mellett az óriási állami támogatások is a pályázat egyetlen nyerteséhez kerülnek majd.

Már akkor sokan feltételezték, hogy a 35 évre kizárólagos jog csábító lehet a Molnak, mert a hazai vállalatok közül szinte csak ők felelnek meg a feltételeknek

Ez vállalta a Mol

A munka összhangban áll a vállalat Mol-csoport Shape Tomorrow 2030+ stratégiájával, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a vállalatcsoport a körforgásos gazdaság vezető szereplőjévé váljon a régióban, tevékenysége pedig karbonsemleges legyen 2050-re. Ennek érdekében 2030-ra minden második dollárt fenntartható projektekre költenek majd - közölte még júniusban a Mol Nyrt.

A koncesszió évente mintegy 4,5-5 millió tonna hulladék begyűjtését és kezelését irányozza elő. 

A Mol kötelező érvényű ajánlata értelmében: 

  • az első 10 évben minimum 50 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállal.
  • az első öt évben egy új, évente minimum 100 000 tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít.
  • felvásárolja a jelenlegi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer koordinálásáért felelős Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (NKHV-t) és a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. (NHSZ) nagy részét.

A Mol közölte, hogy a vállalat évi 100–120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes, az elmúlt években pedig belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is. A társaság már évente mintegy 500 ezer gumiabroncsot hasznosít újra, és tartós útalapanyagot készít a zalaegerszegi gumibitumen-gyártó üzemében.

Szintén Zalaegerszegen az elmúlt 10 évben 240 ezer tonna építőipari bitumen-alapanyag készült a Mol fáradtolaj begyűjtésének és újrahasznosításának köszönhetően. Továbbá 350 töltőállomásán lehet leadni használt sütőolajat, az elmúlt 10 évben a magyar lakosság már mintegy 3 millió liter használt sütőolajat adott el. 

A cég 25 százalékos tulajdonában lévő komáromi Rossi Biofuel üzemek pedig évi 150 ezer tonna kapacitással növényi és állati eredetű zsiradékot, köztük sütőolajat dolgoznak fel, és alakítanak át bioüzemanyag-alapanyaggá. Valamint rendelkeznek még két modern veszélyeshulladék-feldolgozó üzemmel is, valamint két hulladéklerakót üzemeltetnek.

A régió egyik vezető vegyipari vállalataként az nyrt. MOL 2016 és 2030 között mintegy 4,5 milliárd dollárt fordít vegyipari tevékenységének fejlesztésére, amiben kiemelt jelentősége van az újrahasznosításnak. A cégcsoport 2018-ban stratégiai partnerséget alakított ki a német műanyag újrahasznosító társasággal, az APK AG-vel majd 2019-ben megvásárolta meg a műanyag újrahasznosítással foglalkozó német Aurora Kunststoffe GmbH-t. Majd 2022-ben a MOL-csoport felvásárolta a ReMat Zrt-t, Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel regranulátum előállítására.