Győr és környéke főleg a járműiparra és az ahhoz kapcsolódó vállalkozásokra alapozta a jövőjét, a fémipari munkaerőhiány ezért különösen érzékenyen érinti, de a többi iparágban sem sokkal jobb a helyzet - írta a lap.
A győri Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter 2008-ban a jól képzett fémipari szakemberek foglalkoztatása érdekében jött létre. Horváth Szabolcs, a csoport vezetője ugyanakkor kijelentette: míg korábban a képzésben látták a kiutat, de most már nincs, akit kiképezzenek. Segéd- és betanított munkást sem nagyon találnak.
A klaszter korábban Borsod megyéből vitt embereket Győrbe, ahol egy három hónapos képzés után munkába állhattak. Mivel semmi kötődésük nem volt Győrhöz, többen közülük a közeli Ausztria felé vette hamarosan az irányt, ahol magasabb fizetéseket ígértek. Éppen ezért a klaszter vezetői most azzal az ötlettel álltak elő, hogy már gyerekkorukban el kellene csábítani Győrbe az elmaradottabb régióban élőket.
Ehhez azonban iskolai férőhelyek, és kollégiumok kellenek jó nevelőkkel. Mindez persze csak hosszú távon jelentene megoldást.
Jancsó Péter, a padlógyártó Graboplast vezetője inkább az embereket kiváltó intenzív technikai, technológiai fejlesztéseket preferálja. Emellett úgy véli, Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországra is Ukrajnából kellene behívni vendégmunkásokat. Az erdélyiek vagy a románok azért nem jönnek nagyon szóba, mert többségük úgyis már közvetlenül Ausztriában vagy Németországban vállal munkát.