A bíróság elutasította a bank azon kérelmét, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon, és függessze fel az eljárást. A törvényszék szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését.

A bank képviselője a tárgyaláson kifejtette, több ponton is alkotmányba ütközőnek tartják a devizahitel-szerződések egyes kérdéseit rendező törvényt. Ennek egyik oka, hogy a törvény visszaható hatályú, amit tilt az alkotmány és a jogalkotási törvény. A bank nem tudta a 2010-es magatartását a 2014-es törvényhez igazítani.

További alkotmányossági kifogás volt a bank részéről, hogy "nagyon rövid idő", 30 nap állt rendelkezésre a keresetlevél benyújtására. A bank álláspontja szerint a törvény sérti a bírói függetlenséget, mert a törvény szerint a bíróságnak a jelen helyzetből kell kiindulnia, nem veheti figyelembe a múltbeli környezetet - fogalmazott az UniCredit képviselője. A törvény ezenkívül közjogilag érvénytelen, mert az elfogadás során nem kérték ki róla megfelelően az Európai Központi Bank véleményét. Végül a törvény alkotmányellenes azért is, mert megtiltja a fogyasztókat védő civil szervezeteknek, hogy beavatkozzanak a törvény alapján indított perekbe.

Az UniCredit bank jogi képviselője elmondta még: az átlagos fogyasztónak az ésszerűen körültekintő, figyelmes személyt kell tekinteni, "nem pedig azt, a gondnokság alá helyezés határán billegő egyedet, aki nem érti meg az elé tett írásbeli szerződést, ahogy az az alperes leírásából kiderül".

Az alperes magyar állam képviselője kifejtette: az UniCredit a devizahitel-szerződésekhez fűzött oklistával csorbította a fogyasztók jogait, mert egy átlagosan intelligens fogyasztó sem láthatta, hogy mely körülmény megváltozása milyen változást fog előidézni a szerződéses viszonyban. Az állam képviselője elmondta, a törvény nem ellentétes az európai joggal, mert engedélyezett a fogyasztó javára való eltérés az egyes tagállamon belüli, nemzeti szabályozásban.

Az állam jogi képviselője szerint az UniCredit által a hitelszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek között nem volt olyan, amelyből kiderült volna, hogy "ha például a bank 0,5 százalékkal megemelte a kamatot, az miért következett be". Az UniCredit ráadásul 2010-től alkalmazott egy olyan kikötést, amellyel felülírta a szerződés egyoldalú módosítását lehetővé tevő, teljes konkrét oklistát. E szerint ugyanis "hirtelen bekövetkező pénzpiaci zavarokra" hivatkozva is egyoldalúan módosíthatta a devizahitel-szerződést.

A devizahiteles törvénnyel kapcsolatos perekben arról kell döntenie a törvényszéknek, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelését - lehetővé tévő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.