Tavaly 413 millió ember utazott a budapesti metróvonalakon és a földalattin, amellyel a felszín alatti közlekedési módok újfent az autóbuszoktól hódítottak el utasokat. A metró 2014-ben még 388 millió embert vitt, miután a 4-es metrót csak március végén vehette birtokba az utazóközönség.
A vízválasztót egyértelműen az új vonal jelentette, hiszen azt megelőzően (a KSH 2001-ig közöl adatokat) még a legerősebb 2008-as évben sem volt nagyobb az utasforgalom 326 milliónál.
Még mindig nem sikerült elérni a válság előtti szintet
A teljes magyarországi helyi személyszállítás utasforgalma (valamennyi város busz, villamos, troli, metró, HÉV járata) 2163 millió utast szállított tavaly mellyel még mindig nem sikerült elérni a válság előtti szintet. Az ezredforulót követően ugyanis több mint 2400 millió utast vittek a tömegközlekedési vállalatok az országban.
A teljes hazai forgalom 19,1 százalékát viszi már a metró, míg a 4-es metró átadása előtt ez az arány 12-15 százalék volt. Eközben az autóbuszok részaránya az utasforgalomban a 2004-es közel 63 százalékról 52-re csökkent. (Ez persze inkább csak érdekesség, hiszen az autóbuszforgalmi adatokban a vidéki városok helyi járatai is benne vannak - szerk). villamosok, a HÉV és a trolik utasforgalma érdemben nem változott tavaly az elmúlt évekhez képest.
Emelkedett viszont az utaskilométer és 2009 óta először ismét átlépte a 8 milliárd kilométert. A 2008 előtti szintek viszont még mindig nagyon messze vannak.
Csökkent a helyközi és nemzetközi utasforgalom
Tavaly 656 millió utast szállítottak a helyközi és nemzetközi buszok, a hajók a vasút és a repülők., míg a korábbi pár évben ez a szám 670 millió fő körül alakult.
A légiutasok száma egy év alatt 13 százalékkal 3,23 millióra nőtt, amely azonban még mindig messze elmarad a Malév csődje előtti szinttől.