A paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő - derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot a szervezet szerint homály fedi. Az Energiaklub úgy látja, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló döntéseket a szakmai és társadalmi nyilvánosságot és vitát korlátozó, sőt azokat kizáró módon hozzák meg. A 3000-4000 milliárd forintba kerülő, hatásaiban legalább 70 évre szóló beruházás ügyében a társadalmat nem tájékoztatják behatóan, alapvető információkat tartanak vissza. A szervezet adatigénylésekkel fordult az MVM Zrt.-hez, és így számos dokumentum birtokába jutott

Kötvénykibocsátás is szóba jön

A paksi atomerőmű bővítésének költségét a beérkező ajánlatok ismeretében lehet majd meghatározni, a dokumentációs és szerződéstervezetek rövid időn belül elkészülnek, a kormány ezután dönthet a tender kiírásáról - mondta Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója a bővítés előkészítését levezényelni hivatott projektcég bemutatóján. Nagy szerint a finanszírozás nem lesz "egyszerű, de összerakható". Az MVM részéről az osztalék, hitelfelvétel, kötvénykibocsátás vagy a telephely apportba adása adhatja a forrásokat, de szóba jöhet az úgynevezett Build-Own-Transfer (BOT) struktúra is, amikor a szállító finanszírozná az építést, majd a megtermelt áramból részesedne.

A bővítés folyamatát elindító első lépés is sok tisztázatlanságot tartalmazott: 2009.március 30-án az Országgyűlés határozatban járult hozzá "a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez", a döntéssel kapcsolatban azonban számos jogi és tartalmi aggály merült fel a szervezet szerint. Nem egyértelmű például, hogy a mihez is adta hozzájárulását a Parlament, nem tisztázott sem az előkészítő tevékenység fogalma, sem az, hogy mi is számít megkezdésnek. Nyitott kérdés, hogy mire terjedhet ki az előzetes, elvi hozzájárulás, az érintett szereplők, a kormány és az MVM viszonya, így nem világos az sem, hogy az egyes konkrét döntéseket melyik fél hozhatja meg.

Kapcsolódó

Az Energiaklub által megismert dokumentumokból az derül ki, hogy a bővítés szükségességét mindmáig nem vizsgálták, illetve a Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő. A projekt az "előkészítő tevékenység" ürügyén sokkal inkább az engedélyezés, a tenderkiírás és ezáltal a létesítés megkezdését végezte, amihez a jogszabályi környezet tisztázatlansága nyújtott fedezéket - fogalmaznak.

A beruházást előkészítő Lévai Projekt keretében 2009 júniusa óta mintegy 3,6 milliárd forintot költöttek el, az összeg közel háromnegyedét a tender és az engedélyezés előkészítésére, illetve a bővítés kommunikációjára fordították, a konkrét - gazdasági, műszaki - vizsgálatokra csak csekély hányad jutott.

 

Előre fizethetnek a fogyasztók

Az Energiaklub szerint a parlamenti döntést is megalapozó érveléssel - amely szerint a beruházás finanszírozását az MVM meg tudja oldani saját forrásból, hitelből, illetve befektetők bevonásával - szemben mára más megoldásban is gondolkodnak. Egy megrendelt elemzés tárgya ugyanis az az elképzelés, hogy az áramfogyasztókkal előre finanszíroztassák a beruházás költségeinek legalább egy részét.